A Németországi Protestáns Egyház (EKD) milliós nagyságrendű megtakarításokat tervez több munkaág és intézmény kapcsán. Erről hétfőn döntött az EKD zsinata, reagálva a várható bevételkiesésekre és a csökkenő taglétszámokra. A megtakarítások többek között egyházi felsőoktatási, teológiai és tudományos intézményeket, valamint alapítványokat érintenek, de áldozatul eshetnek olyan speciális lelkigondozói munkaterületek, mint például a rendőrségi lelkisegély szolgálat.

Ezen döntést egy többéves előkészítő folyamat előzte meg, melynek jelentőségét a koronavírus-járvány és annak következményei is növelik. 

2022-től várható intézkedések

Ha a jelenlegi működés változatlan maradna, az EKD 10 éven belül kilencmillió eurós hiányra tenne szert – nyilatkozta az EKD tanácsának tagja és pénzügyi felelőse, Andreas Barner a digitális zsinati ülésen. 

Az EKD tanácsának tagjaiból, a zsinati tagokból és a tartományi egyházak küldötteiből álló bizottság konkrét határozatokat is tartalmazó pénzügyi stratégiát nyújtott be, amelyre a zsinat is kötelezettséget vállalt. Az egyes pontokról a következő években ettől függetlenül további tanácskozások folynak majd az elkövetkező években.  

Jövőre zsinati választások lesznek, az új testület feladata lesz az egyes pontok felülvizsgálata és a részletek egyeztetése. Az intézkedéseknek 2022-től kell érvénybe lépniük.  

Példa a tagegyházak számára

Az EKD költségvetésében a tartományi egyházak hozzájárulása jelenti a legfőbb bevételt. A megtakarítások ezen éves hozzájárulások 20-30 %-át érintik. A tartományi egyházak kasszái, ahova az egyházadó befolyik, mentesek ezen megszorítások alól. A pénzügyi stratégia viszont példaként szolgálhat a tagegyházak számára is, hiszen a taglétszámok csökkenése miatt mindenütt hasonló problémákkal kell szembenézni.
A gazdasági döntések természetesen nem függetlenek az egyház jövőbeli prioritásaira vonatkozó megfontolásoktól sem. A zsinat elfogadott egy korábban kidolgozott, 12 pontból álló reformnyilatkozatot is. Ez többek között igyekszik ötleteket adni arra nézve, hogyan kerülhet az egyház közelebb az emberekhez. Az egyházi oktatás, ifjúsági- és gyermekfoglalkozások, konfirmációi előkészítők, családos programok különös jelentőséget kapnak. 
Az egyház továbbá szeretne nyitni azok felé is, akik nem egyháztagok vagy nincsenek megkeresztelve. A nyilatkozat szerint a protestáns egyház szervezetének a jövőben nem egy „állami hivatalhoz”, hanem egy „innovatív vállalkozáshoz” kellene hasonlítania. A dokumentum továbbá felveti a tartományi egyházak és az EKD szorosabb együttműködésének valamint a kettős struktúrák elkerülésének szükségességét – már csak pénzügyi megfontolásból is. 

A protestáns újságíró iskoláról (EJS) szóló döntést 2021-re halasztották

Az EJS jövőjéről csak 2021-ben döntenek majd, az iskola vezetősége és volt diákjai a jövőbeli új működési koncepciókon és formákon dolgoznak. A felügyelő bizottság 2020 márciusában arról határozott, hogy jövő év nyarán döntenek a változásokról és annak pénzügyi következményeiről, a megszorításokról, ami nem egyszerű a jelenlegi helyzetben. 

A protestáns egyház egy beszállítói láncra vonatkozó törvényt követel

A protestáns egyház olyan törvényt követel, amely biztosítja az emberjogi normák betartását a cégek teljes beszállítói láncolatában. Erről az EKD zsinata döntött hétfőn, majd felkérte az EKD tanácsát, hogy a kéréssel forduljon a Német Szövetségi Köztársaság Kormányához és Parlamentjéhez.
A határozat követeli, hogy azok a német és németországi vállalatok, melyek több mint 500 főt foglalkoztatnak, tartsák be az emberjogi és a környezetvédelmi kötelezettségeket a teljes értékteremtési láncolat során.
A protestáns egyház ezzel Gerd Müller (CSU) fejlesztésügyi miniszter és Hubertus Heil (SPD) munkaügyi miniszter törvényjavaslatait támogatja. A gazdasági minisztérium ezzel szemben a felelősségi szabályokat, valamint a tervezett törvény hatálya alá eső vállalatok nagyságát vitatja.