A liturgiában a házigazda Honthegyi Zsolt evangélikus és Molnár Csaba Bertalan református lelkészek mellett részt vett Köntös László, a dunántúli református kerület főjegyzője, valamint Császár Attila, a veszprémi református egyházmegye esperese is. Énekkel szolgált a helyi protestáns kórus, Haga Kálmán kántor vezetésével.

Isten áldásával élővé lesz az élettelen – hangsúlyozta Ez 47,1-12 alapján tartott prédikációjában Szemerei János. „A templom akkor tölti be igazán a funkcióját, ha az áldás kiárad belőle, és megtermékenyíti a környezetét, ha gyógyulni kezdenek körülötte az emberi kapcsolatok” – fogalmazott az evangélikus kerületi vezető.

Steinbach József 2Kor 3,4-6 alapján a Krisztushoz tartozó emberek jellemzőiről beszélt. Isten népe egyrészt hívő nép, másodsorban igével megajándékozott nép, harmadrészt pedig alkalmassá formált nép – emelte ki a református püspök.

Ezt követően Hangodi László helyi történész tartott előadást a gyülekezetek és a templom történetéről. Elmondta, hogy az 1936-ban elkészült épületet Szeghalmi Bálint építész tervezte. Kialakításában visszatükröződik az erdélyi késő reneszánsz építészet formakincse, különösen a kalotaszegi tájegység motívumai.

Az istentiszteletet a tapolcai polgármesteri hivatalban tartott szeretetvendégség követte, ahol Dobó Zoltán polgármester mondott pohárköszöntőt.