„Újvidék fontos csomópont Európában történelmi, politikai és ökumenikus szempontból is. Nagy izgalommal várjuk a helyszín kínálta lehetőségeket és mindazokat az új dimenziókat, amelyeket ez a találkozás a CEC számára megnyit” – mondta Heikki Huttunen, a CEC főtitkára.

A nagygyűlésre való készülés egyik első lépéseként közel 25 résztvevő tanácskozott az elmúlt héten a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában. Mivel a CEC előző nagygyűlését 2013-ban épp Budapesten tartották, ezért az alkalom egyfajta stafétabot-átadásnak is tekinthető.

A tanácskozás központi témája – a nagygyűlés lehetséges mottóját is szem előtt tartva – Európa helyzete és benne az egyház szerepe volt. A kiindulópontot a CEC központi tanácsának a tagegyházakhoz írt nyári levele szolgáltatta. A „Mi lesz Európa jövője? A közös európai projekt mint értékalapú közösség” című dokumentumot Peter Pavlovic, a CEC kutatási referense elemezte.

Ezután az egyes országok küldöttei a maguk szemszögéből igyekeztek megvizsgálni az európai projektben rejlő lehetőségeket és nehézségeket. A Brexithez vezető okokat és a brit népszavazás hatásait elemezték hozzászólásukban a skót és az ír küldöttek, szó volt a dán evangélikus egyház és a dán állam sajátosan összefonódó viszonyáról, a görög résztvevő felszólalása pedig a migráció okozta görögországi helyzet súlyosságára világított rá.

A magyar állam szempontjait Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár vázolta, míg a Magyarországi Evangélikus Egyház jelen helyzetéről és jövőbeli kihívásairól Cselovszkyné dr. Tarr Klára, a Magyarországi Evangélikus Osztály Országos Irodája Ökumenikus és Külügyi Osztályának vezetője tartott előadást.

A délutáni csoportbeszélgetésekben a különböző nemzetiségű résztvevők a nagygyűlés mottójával, a téma gyakorlati feldolgozásával, az egyházak megszólításával és az istentiszteleti élettel kapcsolatos kérdésekről ötleteltek.