A rendezvényt Kendeh K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója nyitotta meg, majd a 2. epizód, a Luther diákkorát bemutató rész megtekintése után Mesterházy Balázs esperes beszélt arról a segédanyagról, amelyet a rajzfilmhez egy négyfős stábbal alkotnak. Egyes feladatokat is bemutatott a közönségnek, amelynek tagjai lelkesen tippelték meg a válaszokat.

A filmbemutatóhoz csatlakozott egy ökumenikus kerekasztal-beszélgetés, amelynek moderátora dr. Fabiny Tamás püspök volt, résztvevői pedig Mesterházy Balázs esperes (Magyarországi Evangélikus Egyház), Hell Gabriella hitoktató (Magyar Katolikus Egyház) és Csernák István nyugalmazott szuperintendens (Magyarországi Metodista Egyház).

Hell Gabriella katolikus hitoktatót (Deák Téri Evangélikus Gimnázium) igen megfogta a film képi világa, színei, sőt érzülete és szimbolikája is. Ő katolikus hitoktatóként a szöveg és a képi alkotás összhangját figyelve megállapította, hogy minden további nélkül lehet majd ezt a gyerekekkel, fiatalokkal a hittanórán megbeszélni, nekik továbbadni, felekezeti hovatartozás nélkül.

„Semmiképpen nem szeretnénk a reformációt valami harcosan, indokolatlan sebeket felszakítva ünnepelni, hanem az együtt emlékezésnek kell jellemeznie az 500. jubileumot” – mondta Fabiny Tamás püspök, aki utalt arra, hogy pár nap múlva, a reformáció napján maga I. Ferenc pápa is együtt fog emlékezni a Lutheránus Világszövetség vezetőivel és az alkalmon a reformáció központi üzenetére, az evangélium hirdetésére fognak fókuszálni.

Csernák István nyugalmazott metodista szuperintendens a filmmel kapcsolatban elmondta, hogy számára fontos volt az, hogy az alkotás bemutat egyfajta igazságkeresést, vágyakozást az igazságra, amely egykor Luthert izgatta, és ami a mai fiatalokat is érintheti. Hangsúlyozta azt is, hogy igen fontosnak tartja a filmhez kapcsolódó segédanyag kiadását, mert annak segítségével jobban feldolgozhatóvá válnak majd a filmben elhangzó tanulságok.

A rendező Richly Zsolt ismertette, hogy több mint harmincan dolgoznak a filmen, és nagy örömére szolgál az, hogy sok kezdő művészt sikerült a projekthez elcsábítania. A rajzfilmkészítés kollektív munka, Szolnoktól Zebegényig levelező úton tartják egymással a kapcsolatot a munkatársak. Először kisebb korosztálynak szerették volna a filmet elkészíteni, de a próbavetítések után rájöttek arra, hogy inkább a 13 év felettieket kell megcélozni, sőt beszélgetéseket kell folytatni a komoly teológiai tartalmakról a fiatalokkal. „A rajzfilm rendkívüli módon alkalmas a sűrítésre, és alkalmazkodni kellett a mai világ képi világához, klipszerű, gyors mozgásaihoz is – mondta a rendező, aki Lackfi János szövegeit versként teszi maga elé így alkotja meg a hozzájuk illő, aktuális képi világot. A szimbólumokkal kapcsolatban elmondta, hogy Albrecht Dürer korabeli képeit tanulmányozta és az általa használt világot szerette volna becsempészni a filmvászonra. Végigjárta az összes Luther emlékhelyet Németországban, hogy tapasztalatokat szerezzen a reformátor életútjával kapcsolatban.

„Luther nem volt szent, de voltak álmatlan éjszakái és kétségei. Ezeket a lelki vívódásokat képileg átalakulásokkal próbáltam meg ábrázolni, amely minden egyes alkalommal kihívást jelent számomra” – vallotta.

Mesterházy Balázs esperes hangsúlyozta, hogy az evangélikus egyház tanító egyház, ezért fontos az, hogy a filmhez készített segédanyagból plusztudást kaphatunk, és beszélgetéseket folytathatunk a látottakról, hallottakról.

A beszélgetés résztvevői végül egyetértettek abban, hogy ha kíváncsiak vagyunk az igazságra, akkor addig kell keresnünk, amíg meg nem találjuk.

Ezután a résztvevők még megnézték az 5. epizódot, amely Luther wittenbergi éveit és a 95 tétel kiszögelését mutatja be.