Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke a találkozó nyitó áhítatát megemlékezéssel kezdte, közös főhajtásra szólítva 1956 hőseinek emléke előtt, és meggyújtva az emlékezés gyertyáit az 1956. november 4-i események miatt.
Beszédét folytatva Ferenc pápa svédországi látogatásának történelmi jelentőségét emelte ki, méltatva a Római Katolikus Egyház és a Lutheránus Világszövetség megbékélésre tett erőfeszítéseit. Áhítatának záró gondolatai között szót ejtett a világ országaiban működő evangélikus egyházak és a magyarországi evangélikusság által betöltött szerepekről, valamint a gyülekezeti lelkészek és felügyelők együttműködésének, egymást kiegészítő munkájuk erősítésének szükségességéről, mely a fejlődés záloga.

Az áhítatot követően, Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője köszöntötte a résztvevőket. Megnyitójában – kapcsolódva Gáncs Péter elnök-püspök szavaihoz – megjegyezte, hogy a jelenlegi Magyarországon zajló politikai események, a migránshelyzet, és a lépten-nyomon tapasztalható agresszió gyakran lelkiismereti probléma elé állítja az embereket, így rendszeres állásfoglalásra készteti egyházunkat.

Véleménye szerint nem mehetünk el minden kommentár nélkül a magyarországi közéleti események mellett, hiszen emberéletek is áldozatul eshetnek a jelenlévő gyűlölet egyes szélsőséges eseteiben – kitért itt a Teréz körúti robbantásra. Az országos felügyelő szerint – saját tapasztalata alapján – az őskeresztény emlékek felidézéséből olyan lelki erőt lehet meríteni, mely segítségünkre van abban, hogy leküzdhessük az aktualitások miatt érzett csüggedést, vergődést és felülemelkedhessünk azokon.

Rátérve a konferencia programjára, Prőhle Gergely kifejtette, hogy nem véletlenül csoportosul a program két téma köré. Az első témacsoport a Reformáció és a nyilvánosság címet viseli. Előadóként Manchin Róbertet kérte fel, aki a magyarországi szociológia jelentős alakja. Az előadó azt mutatja be, milyen módon reagál egy-egy jelenségre és milyen módon befolyásolható a szélesebb nyilvánosság, hogyan tudott a reformáció annak idején elterjedni a könyvnyomtatás segítségével, hogyan tud a reformáció ma is érvényesülni, és ebben milyen szerepe van a ma élőknek.

A második témacsoport az egyházi gazdálkodás gyülekezeti-, és központi megvalósulásának alapvető kérdéseivel kapcsolatos. Szabó B. András Reformáció és gazdaság című előadásában arról értekezik, hogy a reformáció idejében mit gondoltak a bankrendszer szabályozásáról, a kamatszedés és a korrupció akkori jelenségéről és a mai gazdasági folyamatok milyen hatással vannak az egyházi szervezeti egységek életére.

Az országos felügyelő beszédét követően, kora éjjelbe csúszó fórumbeszélgetés kezdődött, melyben az ország számos pontjáról érkezett felügyelők, küldöttek mutatták be gyülekezeteiket, kitérve eredményeikre és az őket érintő problémákra.

Az alkalomról a két főelőadáson túl személyes gondolatokat is megosztunk majd olvasóinkkal.