Luther Márton születésnapján Mezőberénytől Sopronig, Nyíregyházától Bonyhádig érkeztek evangélikus diákok az Evangélikus Hittudományi Egyetemre, hogy átvehessék az idei Sztehlo Gábor-ösztöndíjakat. A gimnáziumi tanulóknak odaítélt támogatás célja, hogy segítse azokat a tehetséges, ám nehéz sorsú evangélikus tanulókat, akiknek anyagi lehetőségeik szűkösek, illetve támogatás nélkül nem tudnák egyházi fenntartású középiskolában végzett tanulmányaikat befejezni, felsőfokú tanulmányaikat megkezdeni.

„Nagyon vártuk már ezt a napot, hogy átvehessük az ösztöndíjat” – mondta az evangélikus.hu-nak Szalai Merse 10.D-s tanuló a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnáziumból és Kollégiumból. A fiatal diák és bátyja is elnyerte idén az ösztöndíjat, így együtt örülhettek az ünnepségen. Míg a fiatalabb testvér laptopra, Szalai Marcell 12-es tanuló, mint oly sokan, nyelvvizsgákra kérte a támogatást.

„Sztehlo Gábor maga is ösztöndíjasként jutott el Finnországa, ahol nemcsak nyelvtudást szerzett, de megismerte a népfőiskola rendszerét is, melyet utána el is indított Nagytarcsán. Erre a népfőiskolára olyan fiatalokat vett fel, akik nem tudtak továbbtanulni, mert dolgozniuk kellett, de itt mégis továbbfejleszthették tudásukat. Tehát volt egy ösztöndíj, mely nem csak egy ember életét lendítette előre, hanem sokak számára adott lehetőséget. Abban a reményben osztjuk ki az idei Sztehlo Gábor-ösztöndíjakat, hogy minden jutalmazottnak lendületet és célt ad, és megtörténhet, hogy lesznek köztetek olyanok, akik Sztehlo Gábort követve bőségesen visszaadjátok, visszaforgatjátok a megszerzett tudást sokak javára” – mondta köszöntő beszédében Bencze András, a Sztehlo Ösztöndíj Bizottság elnöke.

A rendezvényt nyitó áhítatban dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora Pál apostol Rómaiakhoz írott leveléből 11, 33-at idézte: „Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai!” A tudás, a teológia tudományáról és Isten kapcsolatáról, erejéről szóló beszédében a rektor úgy fogalmazott: „Isten kiismerhetetlen, nem lehet oly egyszerűen körülírni, leegyszerűsíteni. A 21. századi embernek valamit nagyon meg kell tanulnia, mert sokszor szeretne az Isten tanácsadója, menedzsere lenni, de Istennél tudósabbnak, okosabbnak nem kell lenni. Valahol észre kell venni azt, hogy ha valaki leáll és fohászkodik, akkor a nagy szavak mentén is egy piciny alázatos szív szólaljon meg. Végül Berzsenyi Dániel Fohászkodás című versét idézve: »Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke ohajtva sejt: Léted világít, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet.« Adja Isten, mindegyikőtöknek, hogy életetekben igaz legyen az, hogy Isten kísérő szeretetét, nagyságát, kiszámíthatatlanságát a legegyszerűbb emberi alázattal a szívetekbe tudjátok fogadni. Ámen.”

Dr. Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi tanára, egyháztörténész köszöntőjében úgy fogalmazott: „Azt gondolom, mindannyiunknak van olyan élménye, hogy bizonyos emberkel jó együtt lenni a templomban, jó élményeink vannak közösen. Sztehlo Gábor neve is olyan, hogy jó mögé beállni, nem csak akkor, amikor ösztöndíjat osztanak, hanem amikor szeretnénk otthon érezni magunkat az evangélikus egyházban, gyülekezetünkben. A Sztehlo név közösséget teremt, összehoz bennünket. Most megvan a lehetőségünk, hogy emlékezzünk arra, hogy ő sokaknak teremtett helyet a találkozásra. Akik árvák, kitaszítottak, kiközösítettek voltak, és ő meg tudta teremteni még életében azt, hogy ezek az emberek ne maradjanak egyedül. Ma mindenki örülhet, aki díjazott, hogy támogatást kap, és élete fontos terveinek megvalósításában sem marad egyedül. De az reménység, hogy az anyagi segítségen túl, tényleg átérezzük azt, hogy jó dolog másokkal együtt bemenni a templomba, leülni a gyülekezetben.”

Zárásként a professzor úgy fogalmazott: „Azt remélem, hogy ennek a napnak van egy ilyen üzenete, hogy összeáll a kép, hogy hogyan is lehet élni, és valaki esetleg arra gondol, hogy milyen jó velünk a templomba menni, milyen jó az egyházhoz tartozni. Azt kívánom, hogy az az élmény maradjon meg, hogy jó velünk evangélikusnak lenni, és ha ez megtörténik, akkor az talán a legfontosabb része a támogatásnak.”

A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) által 2009-ben alapított ösztöndíj nem titkolt célja az evangélikus értelmiség kinevelésének elősegítése is. Az idei évben is a legtöbben nyelvvizsgára, könyvekre, hangszerekre kérték a támogatást. Összesen százhuszonheten pályáztak.  

Bár 19 millió forint támogatást kértek, a szabályrendelet alapján minden évben a MEE jóvoltából 10 millió forintot oszthatnak szét. Így idén a nyertes 84 diák összesen 9 427 390 forintot kapott. Külön fontos azt is megjegyezni, hogy a mentorok, a tanárok, akik bíztatják a fiatalokat a pályázatra, saját idejükből vállalják a tanulók segítését, ezért plusz juttatást nem kapnak.

A díjazottak részletes listája megtalálható a bizottság honlapján.

A Sztehlo Ösztöndíj Bizottság elnöke: Bencze András, tagjai: Lengyel Anna (országos felügyelő helyettes, déli kerületi felügyelő), Rostáné Piri Magda (a zsinat lelkészi alelnöke, esperes), Fatalin Helga (lelkész), dr. Fabiny Tamás (püspök), Lázár Zsolt (esperes), Szabó György (az országos presbitérium (OP) tagja).