A Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) ajánlásával és a Wycliffe Bibliafordítók Egyesületének szervezésében rendezték meg a Missio Dei Napot, egy hiánypótló missziológiai képzés a Kelenföld Montázs Központban.

A november 12-i időpont aktualitását a hagyományosan ekkortájt rendezett Nemzetközi Wycliffe Imanap is adta. Ugyanez volt az oka annak is, hogy az előadások és csoportbeszélgetések között mindig kiemelt helye volt az imaközösségnek - hol a bibliafordítás szolgálatában állók életéért, imakártyák segítségével, hol a különböző munkaterületeken végzett egyházi szolgálatért, válogatott igeszakaszok alapján, hol pedig szabadon, a frissen tanultakra reflektálva. Nem holmi programkapcsolásról volt szó, hanem arról az egyháztörténelemben és a mindennapos gyakorlatban egyaránt megtapasztalt áldott munkamódszerről, amikor az egyház missziói törekvése és imamozgalma kéz a kézben jár.

A konferencia szervezője, a Wycliffe Bibliafordítók magyarországi szervezetének vezetője, Zentai Zsuzsanna nyitotta meg a napot és mutatta be a képzés német előadóját. Elke Meier tíz évet töltött perui missziói szolgálatban, jelenleg a Wycliffe Bibliafordítók európai szervezeténél a partnerkapcsolat-építés és -képzés a feladata. Az előadó missziológiai tanítása szilárd biblikus alapokon, az európai ökumenikus paletta ismeretében és jelen korunk kihívásainak figyelembevételével, a sokféle háttérből érkező résztvevők számára könnyen elfogadható hangot ütött meg rögtön a kezdetektől.

A harminc résztvevő között a gyerek és ifjúsági misszióban szolgálók, ima-, kórház- és női szolgálatban tevékenykedők, cigánymissziósok, keresztény motorosok, dicsőítő zenészek, kül- és belmissziós szervezetek képviselői vettek részt. Mindannyian egy vággyal érkeztünk: Isten üdvözítő tervéről tanulni, s megtudni, hol van ebben a saját szolgálatunk helye, hogyan kapcsolódhatunk Isten munkájához.

Legtöbbünk az úgynevezett missziói parancshoz (Mt 28.) vezeti vissza az egyház küldetését, pedig a Biblia szerint Isten a Genezistől a Jelenések könyvéig, Ábrám áldásától, Fia, majd Szentlelke elküldésén át mindig is kinyilatkoztatta, hogy tervében szerepet szán gyermekeinek. Fontos látnunk az ApCsel 1,8-ban olvasható „tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig”, nem sorrendbeliséget fejez ki, hanem Isten szemében egyformán fontos, a tanítványok által egyidejűleg teljesítendő feladatokat ír le. Így saját „Jeruzsálemünk”, szűkebb lakókörnyezetünk misszióján túl egyidejűleg oda kell figyelnünk „Júdeánkra”, a belmissziós egyéb területeire (pl. rádiómisszió), „Samáriánkat” jelentheti a hazai más kultúrákat megcélzó szolgálat (pl. cigánymisszió) és „a föld végső határát” sem hagyhatjuk ki külmissziói (pl. bibliafordítási) részvétel formájában.

Ebben a komplex feladatban mindenkinek küldetése lehet az ima, támogató vagy aktív szolgálaton keresztül. Hiszen a misszió mindannyiunk feladata, nem csak a „specialisták” kiváltsága. Sajnos a téves missziói szemlélet annyira eluralkodott, hogy az egyház sokszor már csak önmagáért él és egyesek néhány szent őrült hobbijának tekintik eredeti küldetésünket, létformánkat.

Az előadó felvázolta, hogy a Biblia egészéből kitapintható istenkép és misszióértelmezés az egyház missziójában öt egyenrangú területen nyilvánul meg. Ide tartozik az evangélium hirdetése, a tanítás, Isten irgalmának és igazságának megjelenítése a társadalomban és a teremtett világ megőrzése.

A nap végén egy virágoskert képét felhasználva, mindannyian átgondoltuk, hogy mik azok a gondolatok és gyakorlatok, amiket fontos megtartanunk, gondoznunk magunkban, hogy Isten hasznos eszközei legyünk a világban, mik azok, amik átültetést vagy esetleg eltávolítást igényelek, és mi az az új gondolat, ami egy új ültetvény „kertünkben”.

A résztvevők az alkalom dekorációjaként szolgáló cserepes mikulásvirágokat ajándékként hazavihették magukkal. Emlékeztető arra is, hogy a Missio Dei Nap szemléletformáló hatása nyomán megújult missziói látás továbbadása a felelősségünk. Ha a tanultakat bátran továbbadnánk, és ezután mindenki kivenné a maga részét a misszióban, áldott „angyali körök”, egymást stimuláló folyamatok hoznának megújulást az egyházban. Mindeközben pedig: Isten a missziót végzi és folyamatosan növekszik az Ő országa.