Az új lelkész augusztusban kezdte meg szolgálatát Baján, ezt megelőzően a kiskőrösiek látták el a szolgálatokat. Lupták György így személyes, lelkipásztori hangvétellel prédikált. Az Útmutató napi igéje (Rm 15,5–6) alapján hangsúlyozta: lelkész és gyülekezet életében Isten igéje kell hogy legyen a mérce, mert akkor megvalósul a Krisztus akarata szerinti egyetértés és az egy szívvel való dicsőítés.

Miután a jelenlévő lelkészek egy-egy igével megáldották, Unyi Anikó igehirdetése következett. Az Útmutató heti igéje, a meghívón is szereplő „Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!” (2Kor 6,2b) sor figyelmeztet: nem mindegy, hogy telik vagy múlik az idő! A múló időben (görögül kronosz) vannak olyan minőséget adó, kegyelmi pillanatok (görögül kairosz), amelyek az Istennel való találkozás idejét jelentik. Bizony betelik az idő – ezt énekelte a gyülekezet az igehirdetésre készülve (502. ének). Nem mindegy, mivel telik meg! A bajaiak lelkipásztora kifejezte azon reménységét, hogy a gyülekezettel együtt sok kegyelmi pillanatot élhet majd át.

Az istentisztelet után tartott közgyűlésen a köszöntések felvillantották Anikó életének korábbi állomásait: konfirmáló lelkésze, Némethné Tóth Ildikó (Mohács), mentora, Szabó Szilárd (Dombóvár-Kaposszekcső-Csikóstöttös), Müller Mónika (másodfelügyelő, Pécs) és Szpisák Attila (lelkész, Tótkomlós) szerint Unyi Anikó elkötelezett, lelkes szolgálattevő. A Bács-Kiskun Egyházmegye nevében Halasi László (lelkész, Harta) szólt. A köszöntéseket a bajaiak jókívánságai keretezték: Pohankovics János felügyelő és Csubákné Besesek Andrea alpolgármester kedves szavai kezdték, valamint Bán Béla református és Schindler Mátyás római katolikus lelkipásztor áldáskívánásai zárták.