„Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. Én pedig a legkevésbé sem törődöm azzal, hogy ti hogyan ítélkeztek felettem, vagy más emberek hogyan ítélkeznek egy napon; sőt magam sem ítélkezem önmagam felett. Mert semmi vádat nem tudok önmagamra mondani, de nem ez tesz igazzá, mert az Úr az, aki felettem ítélkezik.
Egyáltalán ne ítéljetek azért addig, míg el nem jön az Úr. Ő majd megvilágítja a sötétség titkait, és nyilvánvalóvá teszi a szívek szándékait, és akkor mindenki Istentől kapja meg a dicséretet.” (Pál első levele a korinthusi gyülekezethez 4,1-5)
Pál apostol szerint Istennek is vannak titkai.
A titkoknak pedig vannak sáfárai. Olyan megbízottak, akik felelősek azért, hogy Isten titkai körül minden rendben legyen. Isten nem azért titkolózik, mintha bármi rejtegetnivalója lenne, inkább arról van szó, hogy az ember nem bír mindent egyszerre elviselni, ezért Isten a titkait éppen az arra megfelelő időben fedi fel. Ha valaki próbált már Isten dolgairól beszélgetni olyan barátjával, aki nem hívőnek vallja magát, hamar észrevehette, hogy nem olyan könnyű ezt a történetet előadni. Egyfelől a mag rendkívül egyszerű, egy négyéves gyerek is megérti, és képes lélekben kapcsolódni ahhoz a Jézushoz, akiről beszélek neki. Másrészt viszont az Isten-ember sztori tele van kérdéssel, kétséggel, titokkal, homályos részletekkel, túlságosan is emberi magyarázatokkal. Amikor a gimnazistákkal vagy felnőttekkel beszélgetek, ők általában fokozatosan teszik magukévá a történetet.
Isten titkait tehát nem úgy őrizzük, hogy nehogy valaki megtudja, de azért bárkit bármibe nem avatunk be. Ha az isteni üzenet kincsével hűségesen szeretnék bánni, akkor kettős szorításban érzem magam: egyfelől ott a rengeteg ember, aki nem ismeri Isten szeretetét és hatalmát, másfelől nem akarom meghamisítani ezt az üzenetet. Csak kipróbált, megrágott evangéliumot hirdethetek, hiszen ami az én életemben nem vált valósággá, azt hogyan adhatnám át másoknak? Így Isten titkaival úgy kell egyensúlyoznom, hogy miközben tanítok, magam is állandóan újra tanulom, miközben másokat beavatok, magam is csodálom ezeket a misztériumokat. Mindenkinek tartozom az örömhírrel, de nem bánhatok az egyház kincsével úgy, mintha a búcsúban vásárolt bóvli kacat volna.
Az összeállítás itt található:
Magyarországi Evangélikus Egyház
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala