- A több évtizede elhanyagolt Várkert Bazárt most rohamtempóban újítják fel. Milyen funkciója volt régen ennek a területnek? 

- A Várbazár a királyi kerteket szegélyező díszletnek épült a város felől. Az eredeti kompozíció peremein lakóépületek, paloták álltak, köztük a bazársorok pavilonokkal, az együttes közepén pedig egy lépcsős rámpa helyezkedik el – ez vezet fel a kertbe. Ez az együttes ma is megvan, csupán az épületek funkciói változtak az idő folyamán. Az északi palotákban a királyi testőrség tagjai laktak, a déliek bérpalotaként működtek. A Duna-partra nyíló bazárok szerepét eredetileg sem tudták meghatározni, így kihasználatlanul maradtak egészen a hatvanas évekig – ekkor műteremként adták ki őket. Az utcaszint fölött nyolc méterrel, a geometrikus neoreneszánsz kert helyén működött a tízezer főt befogadó Budai Ifjúsági Park 1984-ig. Attól kezdve az enyészeté lett az együttes. 

- Milyen lehetőségeket hordoz a rekonstrukció a lakosság számára?

- A műemlékek Ybl-korabeli arculata megújul, emellett modern, a kortárs formáknak és elvárásoknak megfelelő épületelemeket is létesítenek majd a területen. A kert alatt egyrészt egy háromszáz gépkocsit befogadó garázs, másrészt egy 900-1000 főt befogadó multifunkcionális tér épül ki koncertek, rendezvények, aukciók részére. A két déli lakóépületben kiállítás mutatja be az ország különböző pontjain fellelhető kulturális értékeket. A déli bazársorokban kávéház és cukrászda, az északiban – a háború utáni korszakot megidézve – látványműtermek lesznek, a testőrpalotában pedig egy designbazár, ami fiatal képzőművészek kiállítótere lesz. A négy-ötszáz fő befogadására alkalmassá váló Öntőház udvarban kulturális rendezvények lesznek. 
A cél egy olyan komplexum kialakítása, amely bekapcsolódik a város vérkeringésébe: meg lehessen érkezni ide – akár hajóval a Vigadó térről –, és tovább is lehessen menni a palota irányába liftekkel és kültéri mozgólépcsőkkel, akadálymentesen. Az Ybl Miklós téren a gyalogosdominancia kialakítása a cél. 

- Nagy kihívás ez a projekt egy húsz éve műemlékekkel foglalkozó építész számára?

- Ez idáig már többször foglalkoztam ezzel a területtel: 1998-ban a Lépcsőpavilonnal; 2008-ban ez a várkertből a várba való feljutási lehetőségek vizsgálatával bővült. A Várbazár együtteséről több tanulmányt készítettem. A helyismeretből adódóan a 2011 decemberében kiírt tervezői közbeszerzési pályázatunk meg volt alapozva, viszonylag jól sikerült összeállítani.

- A közeljövőben remélhetőleg a Deák téri evangélikus tömb is megújul. Mi a rekonstrukció célja, menete?

- A cél egy Insula Lutherana lelkiségi és kulturális helyiségegyüttes kialakítása a parókiaépületben: az Evangélikus Országos Múzeum és a Huszár Gál Könyvesbolt megújul, és terveink szerint létrejön egy kávézó és egy Kaláka lemezbolt. A pincében egy időszakos kiállítótér, valamint egy kulturális események rendezésére alkalmas tér létesülne. A hely szűkössége viszont problémát jelent, ezért az a cél, hogy nagyvonalúan, a belső terek minél kisebb feldarabolásával, a lehető legtakarékosabban alakítsuk ki a közös kiszolgáló helyiségcsoportokat. Lehetővé kell tenni, hogy az épület funkciói átjárhatóak legyenek: a kávézóból át lehessen menni a könyvesboltba, ahol múzeumi belépőjegyet válthatnak a látogatók, és így tovább. A térszervezés és működtetés átalakítása együttműködést kíván a résztvevőktől. Egy szerethető helyet kell létrehozni, és ettől a forgalom is megnőhet. A Deák tér a főváros közepén van, ahol a metrók találkoznak, és rengeteg a turista. Nekünk is nyitnunk kell az utca felé: elképzelhetőnek tartom például, hogy a múzeumból az utcára nyíló portál mögött megjelenjen egy hónap műtárgya tematika.

- Milyen fázisban van a munka?

- A következő kihívás, hogy a közös üzemeltetési formát megtalálják a résztvevők. Folyamatban van egy építési engedélyezési terv előkészülete. Ezt követheti a megvalósítás, lehetőleg pályázati pénzből. 

- Véleményed szerint milyen evangélikus műemléket lenne érdemes a közeljövőben felújítani?

- 2000 és 2002 között a Deák téri templom külső felújításával foglalkoztam. Viszont a belső tér rekonstrukciója is nélkülözhetetlen. A templom Pollack Mihály első pesti épülete – amikor épült, modernnek számított, hiszen a barokk városban a klasszicista-empire stílus jegyeit viselte magán. Többször átalakították; a két világháború között egy purizálási folyamaton esett át. Viszont látszik, hogy eredetileg nem volt ilyen egyöntetűen fehér: a falak a csontszín és a zöldek különböző árnyalatait viselték, több helyen volt aranyozás. A világítást is rendbe kellene tenni; a gyönyörű empire csillár is sokkal nagyobb lehetett eredetileg. A padlóburkolat sem autentikus. Fantasztikus empire karosszékek állnak most a karzaton, ezeket szintén restaurálni kellene, és az előtérbe állítani. Az eredeti énektáblákat is ki kellene rakni. Az ország első temploma, országos viszonylatban is neves műemlékünk, Pollack Mihály rangos épülete megérdemelné, hogy 2017-re, a reformáció évfordulójára eredeti pompájában tündököljön.