– Schuch asszony, ön az elmúlt évben egyik filmjében egy szkeptikus újságírónőt alakított, aki végigzarándokol a Szent Jakab-úton, most pedig Luther Márton feleségének, Katharina von Borának a szerepét kapta meg. Színésznőként izgalmasnak találja hívő figurák alakítását?

– Abszolút véletlen, hogy mindkét filmnek köze van a hithez, a hitbeli dolgokhoz. Számomra azonban a két produkció között nincsen kapcsolat. Az egyetlen összefüggést abban látom, hogy mindkettőben Devid Striesowval játszottam együtt, a rendező pedig Julia von Heinz volt. Ami Katharina figurájával kapcsolatban számomra meghatározó volt, az az, hogy egészen fiatal korától idősebb koráig alakíthattam, és ez egy szép játékív volt, különös fejlődéssel. Ilyen lehetőség nem gyakran adódik egy színésznő életében.

– Mi vonzotta önt Katharina von Borában?

– Korábban szinte semmit sem tudtam róla. Azt sem tudtam, hogy Luthernek volt felesége. Utána kellett nézzek, és ki kellett dolgozzam a magam számára ezt a figurát. Katharina von Bora a maga korában hihetetlenül bátor volt. A húszas évei elején megszökik egy kolostorból, nem megy hozzá ahhoz a férfihoz, akit ajánlanak neki, és maga kezd el keresni megfelelő férjet magának. Ami a mai viszonyok között teljesen normális, az a 16. században elképzelhetetlen volt. Tegyük hozzá: az is elképzelhetetlen, hogy ne vált volna persona non gratává, ha, mondjuk, nem ment volna férjhez, hanem szingliként élt volna.

– Szóval Katharina von Bora emancipált volt?

– Emancipáltként bizonyára nem jellemezte volna magát, valószínűleg akkoriban maga a szó sem létezett. Nagyon célratörő, energikus, akaratos és erős asszony volt. Nem lepett meg, hogy nem sok minden maradt róla az utókor számára. Nincsenek például róla szóló írások. Bár Luthernek számos róla szóló, hozzá írt levele maradt fenn, érdekes módon azonban Katharina von Bora válaszait nem tudjuk már elolvasni. Csalódást jelentett számomra, hogy valószínűleg nem tartották relevánsnak, mit is mondott Luther felesége.

– A filmben Luther felesége mindent menedzsel: pénzről gondoskodik, ötleteket ad a férjének. Sőt híresztelik róla, hogy részben ő írta Luther prédikációit is. A fikció mennyire áll közel a realitáshoz?

– Ezt sajnos senki sem tudja. Azt gondolom, hogy nagyon erős asszony volt. Tudjuk, hogy részt vett az asztali beszélgetéseken. De hogy Katharina ott mit mondott, azt nem írták fel. De jelen volt, és ez is teljesen az újdonság erejével hatott. Lutherék már a családon belül is átélték a reformációt.

– A mai fiatal lányok és asszonyok számára miben lehet az egykori apáca személye inspiráló?

– Belém vésődött az a mondat, amelyet Luther a filmben mond: „Teljes életet akarok élni.” És Katharinát is megragadta ez a mondat. Ezt az ideát átvehetik a mai fiatal férfiak és nők is. Dolgok mellett kitartani és a nem tetsző dolgokat megváltoztatni. Márton és Katharina számára a teljes élet a családalapítást jelentette mindennel együtt, ami ehhez hozzátartozik.

– Az evangélikus egyház ebben az évben ünnepli a reformáció Luther Márton általi elindításának ötszázadik évfordulóját. Mennyiben változtatja ez meg az ön idei terveit?

– Nem tervezek extra Luther Márton-évet. De jónak tartom, hogy az ARD ezt a témát egy Katharina von Boráról szóló filmben dolgozta fel. A reformáció kezdetének jubileuma szerintem nem csak hívő emberek számára lehet érdekes. A filmnek sikerül megnyitni az utat sok ember számára Luther felé, mert az egész történetet családi összefüggésben tálalja, ezáltal nem túlteologizált, hanem nagyon is érzelmes.