A pusztavámiak temploma 1785-ben mocsaras területre épült. Csak ide kaptak engedélyt az ősök templomépítésre és most ez okozza a probléma gyökerét. A mocsaras területen ugyanis fenyőgerendákat használtak tartóoszlopokként, ami a nedves környezetben több száz évig kiváló alap volt. A bánya indulásával azonban megváltozott a vidék vízháztartása. Mivel a bánya hatalmas erőkkel szivattyúzta a vizet, így gyakorlatilag eltűnt a víz a talajból több méter mélyen. Ezt bizonyítja az is, hogy az udvari kutak is sok helyen üresen állnak. A víz eltűnése miatt a templom fenyőoszlopai kiszáradtak, nem töltik be feladatukat. Ehhez jöttek a bányászat miatti földmozgások, ami miatt a gyönyörű pusztavámi templom mozogni kezdett és a folyamat máig nem állt meg. A település több pontján süllyed a föld, így a templom alatt is. Az ablakok fölötti falak, a boltívek, de még a párkányok is megrepedtek, és most már óriási repedés látható az oltár mögötti falon is.

„Az elmúlt évtizedekben volt ugyan bányakár-rendezés a templomban, de ez legutoljára 2007-ben volt – magyarázza a lelkész. – 2013-ban a bánya szakértői csoportja jogosnak találta a kárigényt, és megítélte a mennyezet felújítására járó pénzt, valamint az ablakok körüli fal megerősítését. Ebből azonban semmi nem teljesült. A bányánál történt vezetőváltás miatt új igényt kellett benyújtani 2014-ben, de azóta még ki sem jöttek felmérni a károkat. Mivel nem történik semmi, a helyzet egyre romlik. Annak idején az oltár mögötti repedésről még nem beszélhettünk, ma már körülbelül három méter magas, óriási repedés tátong ezen a helyen – mondja szomorúan Ribárszki Ákos, aki elmondta azt is, hogy sajnos a templomon kívül még a ravatalozójuk is érintett a kérdésben, de ennek a kártérítéséről sem született még döntés és nem tudja azt sem, vajon az újabb kárigény miatt mikor keresik fel őket terepszemlére.

„A településen igen nagy arányban, mintegy 90 százalékban utasítják el a lakosság által benyújtott kárigényeket. A mi újonnan benyújtott igényünk miatt még nem voltak kint felmérni a helyzetet, így nem tudjuk, nálunk mi lesz a végső eredmény” – teszi hozzá a lelkész.

Sajnos lassítja a folyamatot, hogy egyetlen független szakértő jár csak végig több mint kétszáz bejelentést. Az elmúlt három évben a helyek felére sem jutott el, ahová pedig eljutott, abból mindössze hatot ítéltek meg jogosnak, a többi igénybejelentőt pedig indoklás nélkül elutasították.

A szénbánya tulajdonosa a Magyar Villamos Művek, a 33 éves lelőhely bezárására 42 milliárd forintot biztosított az állam, tehát a kártérítésekre meglenne az összeg.

Az érintett lakosok most azt tervezik, hogy felkérnek egy szakértőt a bányakárok megállapítására, aztán pertársaságot alapítanak és bíróságra viszik az ügyet.

Az evangélikus gyülekezet először szeretné megvárni, hogy most beadott kérvényükre milyen válasz érkezik. „Ha most elutasítják a kérvényüket, akkor nekünk is el kell gondolkodnunk a pertársaságon” – teszi hozzá Ribárszki Ákos.