Kossuth Lajos 1852-ben készült portréja 1893 óta különféle reprodukciókból ismert. „Ekkor hozott haza Krécsy Béla középiskolai tanár egyesült államokbeli tanulmányútjáról az akkor még élő idős fotográfustól, J. J. Hawestól több, Kossuthot ábrázoló dagerrotípiát. Kets Keméthy Mihály washingtoni fényképész reprodukálta ezeket a képeket, míg Franz Würbel litográfiát készített róluk” – írják a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai. Kossuth számos fennmaradt ábrázolása közül ez a dagerrotípia azért is kiemelkedő, mert ez az a felvétel, amely 1848-49-hez időben a legközelebb készült. A Magyar Nemzeti Múzeumban látható Kossuth-portré dagerrotípia eljárással készült. Ez egy direkt pozitív eljárás, ami, közvetlenül pozitív képként jeleníti meg a valóságot.

Feltehetjük a kérdést: miért fontos számunkra, evangélikusoknak ez a felvétel? Tudjuk, hogy a „Ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől...” mondattal már 1568-ban, Tordán megfogalmazták a vallási tolerancia alapelvét. A tordai országgyűlés határozata a világon először kiáltotta ki és foglalt írásba a vallásszabadsághoz való jogot. Az evangélikus családban nevelkedő, majd evangélikus lelkészek barátságának is örvendő Kossuth ennek az eszmének nemcsak híve, hanem szószólója is volt. A magyar szabadságharc szellemi vezére számos felszólalás mellett így írt: „Magyarországon soha más irányt nem lehet józan ésszel elképzelni, mint azt a nemzeti irányt, amely vallásszabadságon, a fajok, osztályok, egyszóval minden különbségre való tekintet nélkül, minden magyar honpolgár teljes jogi, társadalmi és gazdasági egyenlőségén alapszik. A magyar irány mindig egybeforrt a vallásszabadság irányával, mint ahogy a faji és vallási gyűlölet nem a magyar föld szülötte. A nemzeti függetlenségért s szabad alkotmányért vívott harcok lobogóin mindig ott ragyogott a vallásszabadság eszméje is.”

„Kossuth Lajos a szabadságharc leverését követően, 1851–1852-ben körutat tett az Amerikai Egyesült Államokban, ahol több mint hatvan városban közel 500 beszédet tartott. Célja az volt, hogy támogatókat toborozzon a magyar ügy érdekében” – tudjuk meg a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaitól. Kossuth azonban szónoklataiban nemcsak a magyar ügyet hirdette. Erre kiragadott példa az a feljegyzés, miszerint Brooklynban Henry Ward Beecher, a helyi Szentháromság-templom lelkipásztora fogadta. Kossuth itt is, mint oly sok más helyszínen a  szabadság ügye és a magyar ügy mellett a vallásszabadságról is szónokolt. Kossuth beszédében példaként említette, hogy bár ő maga evangélikus, a szabadságharc kormányában a vallás- és oktatásügy tárcáját egy katolikus püspökre bízta.

Kossuth Lajos élete, a haza és szabadság mellett kiálló eszméje és a vallási toleranciáért tett igaz lépései ma is példát adhat nekünk.

A fénykép április 2-ig tekintető meg a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.