A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi és Dialógus Bizottsága ismételten egy izgalmas és aktuális kérdéseket taglaló nyilvános előadást szervezett. A sajtóban Törökországról sok szó esik, különböző megvilágításból láthatjuk a török bel- és külpolitika alakulását. Ezért is fontos, hogy dr. Hóvári János volt nagykövet bevezethette a jelenlévőket a mai Törökország gondolkodásába.

Törökország régen és ma, avagy török–magyar két jó barát?

A volt ankarai nagykövet történeti bevezetésében a török–magyar kapcsolatokról beszélt. „A törököknek a magyar egy nyelv-testvér, közös világból kinőtt nép, ezért szimpátiával tekintenek Magyarországra, a magyarokra” – fogalmazott Hóvári. Az előadó kitért arra, hogy ez a szimpátia nyelvi- és antropológiai szálakra vezethető vissza, valamint arra, hogy a törökök azt gondolják, hogy az európai és nyugati népek lenézik őket, egyedül a magyarok és lengyelek nem. A törökök magyar szeretetével kapcsolatban a volt nagykövet arról is beszélt, hogy ez gazdasági tényező is, számos kulturális, oktatási és tudományos együttműködés jött létre a két ország között.

A fejlődő Törökország

„Törökország az elmúlt húsz-harminc évben erőközpont lett. Nem nagyhatalom, de több mint középhatalom” – mondta az ország gazdasági pozíciójával kapcsolatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Törökország ma tagja a húsz legnagyobb gazdaságával rendelkező országnak, acélgyártásban versenyben van Oroszországgal és Németországgal.

A volt nagykövet hangsúlyozta, hogy nem csak gazdasági folyamatokban számít erős országnak Törökország, hanem népességét tekintve is kedvező adatokkal rendelkezik: „A 86 millió lakosú ország átlagéletkora 27-28 év, azaz a lakosság nagyon fiatal” – fogalmazott. A demográfiai adatokkal kapcsolatban az előadó elmondta, hogy az előrejelzések alapján a török lakosság száma 2050-re elérheti a 100 millió főt.

Ennek fényében nem csoda, ha Hóvári mint „globális tényező” beszélt Törökországról, mely „gazdaságilag és katonailag olyan ország, aminek kisugárzása túlmutat a határán”.

Vallási élet Törökországban

„A törökség 90 százaléka az iszlámhoz kötődik” – mondta az előadó. Vannak még keresztények, zsidók, buddhisták is, de számuk elenyésző. Hóvári János kitért arra, hogy a társadalom egy része posztszovjet vallási felfogást képvisel: erősen szekularizált vallási újjáépülés jellemző rájuk, ami azt jelenti, hogy próbálják az összhangot megtalálni a szekularizáció, a modernizmus és az iszlám között.

A volt nagykövet elmondta, hogy a keresztényeket a mai rezsim megtűri, nem üldözi őket, viszont a nyilvános, direkt térítést nem engedélyezi nekik. Az örmények visszakapták templomaikat, könyvtárat alapíthattak, a szír keresztények is gyakorolhatják vallásukat. „Protestánsok alapvetően családi alapon vannak Törökországban, egyesített protestáns közösséget képeznek” – mondta.

A szekuláris Törökország, avagy Mustafa Kemal Atatürk

Vissza kell tekintenünk a múltra ahhoz, hogy megértsük a mai Törökországot – ez derült ki akkor, amikor az Erdoğan által képviselt politikáról beszélt Hóvári János. Mustafa Kemal Atatürk (1881 – 1938) szekuláris államra törekedett, számos nyugati mintát átemelt, az ifjú törökök modernizálódó, európaizálódó ideológiáját ismerte meg és hirdette. Mustafa Kemal Atatürk azt mondta, hogy az iszlám magánélet kérdése, míg Törökország szekuláris ország. Ennek értelmében egy nem iszlám-, hanem világi alapú Török államot hozott létre. Bevezette a latin betűt, iszlám intézmények vagyonait államosította, iskolákat épített, az oktatást fejlesztette. Intézkedéseivel megteremtette a kemalista értelmiséget, melynek hatása nemcsak tartós lett, hanem egészen 2002-ig erős politikai erőt képezett.

Recep Tayyip Erdoğan és a ma kérdései

Az 1950-es évektől a kemalista politika bár enyhült, mégis erős politikai erővel bírt. A hadsereg tagjai csak kemalisták lehettek. Bár az iszlám szervezetek egy része visszakapta ingatlanjait, de teljes szabadságban nem részesültek.

A fordulat 2002-ben történt, amikor Recep Tayyip Erdoğan által alapított Igazság és Felemelkedés Pártja – aki a választást megelőzően egyesítette a különböző ellenzéki mozgalmakat, és a kurdokkal új párbeszédet kezdett – megnyerte a választásokat. „Az iszlám összeköt bennünket” – erdoğani politika mentén alakuló politika mellé a fiatal szavazók is odaálltak.
A mai helyzetet még meghatározza a kemalista eszméken alapuló alkotmány, de Erdoğan célja, hogy új alkotmány legyen.

„Az új Törökország egyik fő eleme az iszlámhoz való kötődés lesz. Gazdasági alapja megvan ehhez, hiszen gazdaságilag olyan tényező, hogy ezt véghez tudja vinni” – mondta Hóvári János. Az előadó ugyanakkor kitért arra is, hogy a reiszlamizáció kérdésében az ország megoszlik, így kérdés, hogy ezek a folyamatok mennyire tarthatók politikai mederben.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi és Dialógus Bizottsága által szervezett előadáson kérdések feltevésére is lehetőség volt.