Híven követik Huszár Gál 1574-es, A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok című óprotestáns énekeskönyvét. A vesperákon szűkebb a jelenlét, az idei rendhagyó istentiszteleten viszont teljesen megtelt a templom. Több volt az ismeretlen arc, jöttek katolikusok is szép számban. Sokan Huszár Gál agendáját követve térdelve imádkoztak. A Huszár-liturgia a reformáció jubileumi évében több ünnepi alkalmon is szerepel majd: legközelebb húsvét hetében, április 22-én a debreceni kistemplomban, majd júniusban a nyíregyházi evangélikus templomban. A 16. században megszokott és Budafokon most felelevenített gyakorlatról Papp Anette-et, a Károli Gáspár Református Egyetem docensét, a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének oktatóját, a helyi gyülekezet tagját kérdeztem.
– Miért éppen Budafokon kelt életre Huszár Gál öröksége, hogyan sikerült elfogadtatni a gyülekezettel a régi-új liturgiát?
– Itt már Pásztor János református lelkész idejében, évtizedekkel ezelőtt is gondolkoztak az óprotestáns liturgia felelevenítéséről, ő jól ismerte Huszár Gál énekeskönyvét. Nem volt tehát teljesen új az elképzelés, amikor a vesperákat tizenhárom éve bevezették. Voltak, akik féltették a kálvini rendet ettől a gyakorlattól, ők azonban kisebbségbe szorultak. Mind többen ismerték fel, hogy a 16. század elején jórészt ökumenikus volt az egyház, és ezt a jelleget éppen az egyházzene kovácsolta össze. Ez még a 17. században is megszokott volt, és csak a 19. században borult fel teljesen. A szép zenei egységet, az anyanyelvi gregorián énekkincset aligha lehet jó okkal támadni, hiszen ez igazán egyedi magyar örökség. Sem Németföldön, sem Svájcban nem volt ilyen kincsük a protestánsoknak a 16. században. Könnyen el tudtuk fogadtatni, hogy Budafokon a reformáció emlékévét ilyen liturgiával nyissuk meg, hiszen az ötszázadik évforduló elképzelhetetlen az óprotestáns liturgia nélkül.
– Huszár Gál graduálját a gyülekezet hogyan tudja követni, hogyan tudják elénekelni a fél évezredes dallamokat? Nincsenek ritmusjelölések, az előjegyzések hiányosak, a nyelv is archaikus.
– A nyelvezet nem jelenthet problémát, Balassi Bálint és Tinódi Lantos Sebestyén ma is könnyen olvasható. Ugyanígy kortársukhoz, Huszár Gál graduáljához sem kell műfordító. A gregorián énekeket profi kórus, az egyházzenei tanszék volt és jelenlegi növendékei adták elő. A gyülekezet énekelte az istentiszteletre az agendában előírt énekeket, természetesen a profi kórus segítségével. Kiosztottuk a kottát és a szöveget, szívesen bekapcsolódtak a közös éneklésbe a hívek. Ezt a gyakorlatot követjük a vesperákon is. Huszár Gáltól nem térünk el. Egyetlen kivétel az orgonazene volt, amely a 16. században még nem létezett. Mi azonban nem akartuk hiányolni az orgonaszót, ezért Barta Gergely zeneszerzőt kértük fel modern, mégis az alkalomhoz illő be- és kivonulási zene megkomponálására, valamint a gyülekezeti énekek kíséretére. Ezt néhányan idegenkedve fogadták, de végül nagyon szép orgonazene született, nem nehezen követhető modern dallamvilág. Barta Gergely meghatottan köszönte meg a lehetőséget. Először volt alkalma a saját műveit megszólaltatni a templomban, ami Bach vagy akár Mendelssohn idejében amúgy megszokott gyakorlat volt.
– A 16. század első felében a reformátorok nem akartak egyházszakadást, csak reformot. Mégis miben különbözik Huszár Gál liturgiája a katolikus miserendtől?
– A 16. században az egyházzene ökumenikus, és anyanyelvű gyökere van. Az igei rész Huszár Gálnál szinte azonos a katolikus liturgiával, hiszen a reformáció alapja éppen a Szentírás. Kicsit kevesebb a díszes gregorián szólóének – például hiányzik az „alleluja” és a „graduale”. A szentségi rész azonban alapvetően különbözik a katolikus miserendtől, sok tételt elhagy, és főként az úrvacsorai rend tér el. Huszár Gál agendája három komplett úrvacsorai liturgiát ír elő, és megszabja az egyházi év énekrendjét. Hozzánk egyébként Kálvin ettől eltérő liturgiai előírásai csak sokkal később jutottak el. A liturgia néhány eleme Huszár Gál kiadványában nincs részletezve, ezért a bűnvallás és feloldozás formuláját vagy az úgynevezett úrvacsorai beszédet Szenczi Molnár Alberttől vettük át. Huszár Gál az énekeskönyvben összefoglalta és kinyomtatta az akkor létező gyakorlatot, amely a hódoltsági területeken szinte egységes volt, csak a peremvidéken voltak különbségek. A kálvini és lutheri úrvacsora sem különült el: a lelkész tudta, kinek kell kenyeret, és kinek kell ostyát adnia. A jelenlegi liturgiától eltérően nem a lelkész szerepe a domináns, Huszár Gálnál egyformán fontos a gyü- lekezeti ének, a kórus, valamint a lelkész éneke, kiegyensúlyozottak az arányok.
– Ön a protestáns egyházzene elismert szakértője. Miért ezt a korszakot választotta fő témájának?
– Mindig érdekeltek az elődök, az identitás gyökerei. Egy akadémiai kiránduláson aztán eljutottunk egy ausztriai kolostorba, és ott kézbe vehettem egy középkori gregorián kéziratot. Dobszay tanár úr tudta, hogy jól ismerem azt a dallamot, ezért kérte, hogy én énekeljem a csaknem ezeréves tételt. Mivel ezt kívülről tudtam, könnyen ment minden. Én talán éppen akkor szerettem bele ebbe a zenei világba.
– És láthatólag igyekszik minél többekkel megismertetni.
– A reformáció kezdete ötszázadik évfordulójának emlékéve nagyon jó alkalom erre. A húsvét utáni szombaton a debreceni kistemplomba visszük el a Huszár Gálliturgiát, Szentháromság ünnepén pedig Nyíregyházán, az evangélikus templomban szólaltatjuk meg. Ez évben szűkebb közösségünkben, Budafokon is különleges módon szeretnénk megemlékezni arról, hogy a reformáció nemcsak szétválaszt, hanem össze is köt. Kálvin Strasbourgi liturgiáját az evangélikus templomban, Luther Német miséjét pedig a református templomban a Szent Lipót-templom szkólájával együtt szólaltatjuk meg. Az ünnepségsorozatot a budafoki katolikus templomban tartott közös vesperával zárjuk. Mindezt felkarolta a reformációs jubileumi bizottság. Budafok amúgy katolikus többségű, azonban egymástól csak néhány száz méterre van a három templom – a katolikus, a református és az evangélikus –, és a hívek egy ilyen jeles alkalommal együtt ünnepelnek.
A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 15. számában jelent meg, 2017. április 16-án.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.