A jelöltek képviselik az LVSZ hét régióját. Tíz-tíz jelölt érkezik Afrikából és Ázsiából, míg öten Közép- és Kelet-Európát, nyolcan pedig Közép- és Nyugat-Európát képviselik. Az északi országok hat képviselőt állítanak, Latin-Amerika és a Karibi-szigetvilág négyet, Észak-Amerikát pedig öten képviselik. Az új tanácstagok fele nő és 13-an fiatal felnőttek. Ez megegyezik az LVSZ által meghatározott nemi- és korbeli elvárásoknak, hiszen 40-40 százaléknyi nő és férfi, valamint 20 százalékban fiatal kell a döntéshozó szervezetbe.

Dr. Martin Junge, az LVSZ főtitkára gratulált az új egyházi képviselőknek és utalt arra, hogy a tanács egy izgalmas időszakban fogja munkáját végezni, egy olyan korban, amikor a lutheránus közösség újabb lépést tesz a reformáció útján a következő évszázadok felé.

Junge szerint jelenleg sok minden változásban van, de ezek a változások esélyt is jelentenek, hiszen a változás része a lutheránus tagegyházaink identitásának, amely az ecclesia semper reformanda, azaz egyházat folyamatosan javítani kell alapelvben gyökerezik.

Az új tanács hivatalosan a nagygyűlés végén lévő istentisztelet után kezdi meg munkáját. A tanács 18 hónaponként legalább egyszer ülésezik, hogy döntéseket hozzon az egyházközösség stratégiai irányairól, a háztartásról, elfogadja a pénzügyi jelentéseket és az LVSZ alkotmányában lévő feladatokat leossza.

A tanács május 17-én tartandó első ülésén fogja megnevezni a végrehajtó bizottságot, amelyben többek között a hét LVSZ-alelnök is benne lesz.

Az LVSZ alkotmánya szerint a tanács 48 tagból áll, akiket a nagygyűlés választ meg. A tanácson kívül választják meg még a pénzügyi/gazdasági bizottság elöljáróit, így velük a tanács 50 főssé válik majd.