„Amikor írtam a cikket a balogpádári templomról, akkor még nem is sejtettem, micsoda változás lesz néhány hónapon belül - sorolta Bence. - Már múlt hónapban is volt egy istentisztelet, Miskolcról jött Gerlai Pál lelkész úr és a sajógömöri kántorral - Lóczy Tiborral - 4 falut végigjártak, köztük Pádárt is. 16-an voltunk akkor. A pünkösdi ünnepi istentiszteleten közel 50-en jöttünk össze. A gyülekezet új presbitereket és kurátort (felügyelő - a szerk.) választott. 85 éves volt már a kurátor, de nagyon jól végezte a munkáját. Rusznyák Dezső prédikált és úrvacsorát vett a gyülekezet, majd következett a leköszönés és az újak eskütétele.
Ismétlem, közel 50-en voltunk, szinte mindenki magyar! Úgy érzem, valami elkezdődött. Van még remény! Meghallgatott minket az Úr, és teljesítette kérésünket. Ezentúl minden hónapban legalább 1 templomi alkalom lesz nálunk” - írta Jáger Bence, aki azonban még egy személyes vallomással is megtoldotta sorait:
„Rusznyák Dezső lelkész úr már nagyon beteges, és a hangszálaival is gondok vannak, és kérdezte tőlem, hogy nem-e akarok teológiára menni... Én már beadtam a jelentkezésem agrármérnöki karra, de most valahogy nagyon elgondolkoztam, hogy nem azt akarja-e az Úr, hogy lelkésznek menjek? Nem tudom, hogy ha Rusznyák lelkész úr elmegy, akkor lesz-e Gömör megyében egyátalán a rimaszombati lelkésznőn (Viktória Lisákova) kívül más evangélikus lelkész. Az sem állapot, hogy Miskolcról járnak be. Na persze ennek is nagyon örülünk, de valahogy túl nagy ez a vidék, hogy egyedül teljesítse ezt akárki is. Ez már a jövő. Most a jelenre figyelek egyelőre! Köszönöm, hogy imádkoztak értünk! Szeretném megköszönni azoknak, akik nem hagytak minket magunkra! Erős vár a mi Istenünk!”