A kilencvenes években Bécsben a magyar Bornemisza Péter Irodalmi Társaság keretében volt egy találkozó magyarországi, ausztriai, Kárpát-medencei magyar írók, művészek részvételével, Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkészünk rendezésében. Itt az aktuális kulturális, politikai helyzetfelmérés mellett szóba került az egyházak helyzete, működése is, különös tekintettel hazai egyházaink korábbi, a szocialista politikai hatalmat kiszolgálni igyekező úgynevezett „diakóniai teológia” elmélete.

Jókai Anna akkor a Magyar Írószövetség elnökeként kifejtette elméletét arról, hogy nézete szerint nagy a különbség „szolgalélek” és „szolgáló lélek” között!

„Vannak emberek, akik a szolgaságot választják egy-egy örökéletűnek látszó rendszerben, vagy egy-egy divatos eszme irányítása alatt, de nem restellik életüket, életművüket »független gondolkodásúak« címkéjével ellátni. A »szolgalélek« kényes arra, hogy amikor csak mód nyílik rá, az urat megjátsza. Nincs meggyőződése, nincs érdeke. Nem így a »szolgáló lélek« – esetünkben Szépfalusi István. Mert aki igazi szolgálatot akar vállalni, annak fel kell minden »méltatlan« világi köteléket számolnia. Ki kell szabadítania magát a különféle megalázó rabságokból, hogy önként adhassa fejét a megtisztelő szolgálatra. Ebben áll szabadságunk: kényszer nélkül – s a tüstént learatható jutalom nélkül is – tenni a jót.” ( Szépfalusi István, Murteri kövek, Héttorony, 1995. 7. lap.)

Ezen a találkozón így méltatta Szépfalusi István az írót: „Jókai Anna nem egy csillag a magyar kultúra egén, hanem egy egész NAPRENDSZER!”

Végső búcsút vettek Jókai Annától

Ternyák Csaba egri érsek vezette azt a gyászszertartást, melynek keretében utolsó útjára kísérték Jókai Anna Kossuth-nagydíjas írót, a Nemzet Művészét június 26-án a Magyar Szentek templomában, Budapesten. Jókai Anna földi maradványait a templom urnatemetőjében helyezték örök nyugalomra.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondása szerint Jókai Anna akár politikus is lehetett volna, nőként is válhatott volna belőle államférfi. Az a féltés, az az aktuális jelenlét ugyanis, amellyel a közélet, a világpolitika minden rezdülését követte, homo politicusszá tette Jókai Annát ― fogalmazott.

Mint az emberi erőforrások minisztere hozzátette, Jókai Anna ezért tudott beleszólni a közéletbe, beszédeket tartani, előlépni vagy visszahúzódni; erejét az a szilárd meggyőződés adta, hogy amit mond, amit ír, az rábízatott, azt „a legmagasabb létezőtől kapta”.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy Jókai Anna Átvilágítás című, utolsó könyvének megjelenése szinte egybeesik az író halálával. Az utókor feladata, hogy ne engedje elhallgattatni Jókai Annát, aki immár része lett a 20-21. század irodalomtörténetének ― hangsúlyozta.

Tarlós István főpolgármester búcsúbeszédében felidézte, hogy évtizedes barátság kötötte össze a Budapest díszpolgára címmel is kitüntetett alkotóval. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy Jókai Anna életműve igazi erkölcsi minta; munkáiban mindig a jóra igyekezett felhívni a figyelmet. Jókai Anna magyar író volt, a miénk és minden olyan emberé, aki hisz a társadalom, a közösség összetartó erejében ― emelte ki.

Tarlós István elmondása szerint Jókai Anna mély emberi érzéseket felszínre hozó alkotásai sok irodalmi élményre vágyó embernek jelentettek emlékezetes élményt. Az író teljes életművet hagyott hátra, munkásságát maga is lezártnak tekintette. Halálával mintha a saját életművébe lépett volna át ― méltatta Jókai Annát a főpolgármester.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke kiemelte, hogy Jókai Anna halála a nemzet nagy vesztesége. Makacs tényeket mondott fontos részletekkel, amelyeket nagy életszemlélettel összegzett. Most műveivel együtt kér bebocsátást az örökkévalóságba.

Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője hangsúlyozta: Jókai Anna fordulatos, sokszor nagyon keserves és nehéz életútjának egyik legfontosabb gondolata, hogy nem másokban és a külső körülményekben kell keresni a hibát, rosszat, a torzultságot, a bűnt, hanem saját magunkban.

Mint fogalmazott, Jókai Anna nemrég megjelent utolsó, Átvilágítás címet viselő memoárregényében „nem a megszépítő messzeség opálos szemüvegén át nézi a maga, a családja és környezete történetét”, hanem a műfajban is szokatlan őszinteséggel és önkritikával ír, nem tagadva el az elkövetett bűnöket és hibákat.

„Jókai Anna egész életművében benne rejlő, de önéletírásában legmarkánsabban megnyilatkozó tanítása számomra az, hogy ha mindenki először saját magában venné észre és igyekezne kigyomlálni a rosszat ― kezdve a rosszindulaton, a tehetetlenségen át a mások okolásáig, mások hibáztatásáig, és tovább ―, akkor valóban jobbá lenne a világ. Több lenne benne a megértés, a megbocsátás és a szeretet” ― hangsúlyozta Mezey Katalin.

Az urna szenteltvízzel meghintése előtt tartott szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek úgy fogalmazott: Jókai Anna evangéliumi bátorságra tanító okos mondatai sok ember életében csillantották meg a félelmet elűző, halálon túlmutató reményt.

Profetikus íróként, igaz barátként, hitvalló keresztényként és tudatos magyar emberként búcsúzott Jókai Annától Pajor András, a Keresztény Kulturális Akadémia (KKA) elnöke. A KKA megalapításának célja az volt, hogy a legszegényebb emberekhez is eljusson a keresztény kultúra, másrészt hogy baráti közösséget nyújtson az azonos eszmeiség mellett elkötelezett írók, tudósok, újságírók számára ― idézte fel.

A szervezet elnöke szerint Jókai Anna fontos szerepet töltött be a KKA életében, és az írónő is arról számolt be, hogy voltak olyan rajongói is, akik nem olvasták műveit, de a személyes találkozás odavonzotta őket gondolataihoz.

Jókai Anna profetikus író, hűséges, igaz barát, hitvalló keresztény és tudatos magyar ember volt ― búcsúzott az alkotótól Pajor András. Emlékeztetett arra, hogy Jókai Anna a Keresztény Kulturális Akadémiában is aktív tevékenységet folytatott.

V. Majzik Mária képzőművész, a Jókai Anna urnája elé kerülő dombormű készítője elmondta, már most hiányzik számára az írónő bölcs nyugalma. Mint elárulta, az általa mintázott domborművön a galamb a Szentléleket szimbolizálja, a nap pedig azért tűnik fel az alkotáson, mert az égitest a világosságot, a békességet hozza el úgy, ahogy ezt Jókai Anna gondolatai, írásai, beszédei teszik.

A szertartáson Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke mondott hálaadó és könyörgő imát.

A búcsúztatáson részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.

Jókai Anna életének 85. évében június 5-én hunyt el hosszú betegség után. A hamvait rejtő urnát a búcsúztató szertartás után a család kísérte végső útjára.

Jókai Annát a kormány, az MMA, a Fővárosi Önkormányzat és a józsefvárosi önkormányzat saját halottjának tekintette, búcsúztatását a Nemzeti Örökség Intézete szervezte.