Kikapcsolni valamit, bekapcsolódni valami nagyobba

A gondtalanság alapja a gondolattalanság. Van egy olyan szervünk ugyanis, mely folyamatosan lelki jóllétünk ellenében pörög: ez pedig az agyunk. „Amerikai tudósok kimutatták”, és persze saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, hogy a virtuális tér csak tovább növeli a fordulatszámot és a sötét fellegeket fejünk felett. (Halak a hálózatban c. cikk) A gép előtt végzett munka pillanatok alatt a krónikus stressz állapotába juttatja az embert, ha pedig egész nap ilyen tevékenységet folytat, konzerválódik ez az állapot. Tudatos szervezéssel, időbeosztással ezen a negatív tendencián javíthatunk, a legjobb mégis inkább az, ha néha teljes mértékben „eldobjuk az agyunkat”. Elég olykor csak egy kis időre lefutni a térképről, kifutni a világból…

A komfortzónából való kilépés mindig valami hétköznapi rutintól eloldódott cselekvéssel kezdődik, amelyben először „hülyén érezzük magunkat”, de érdemes elhinni és teret engedni annak, hogy a többedik próbálkozásra már elindulhat valami pozitív folyamat. Talán elég magunkat trenírozni, kérve a felsőbb támogatást, és nem szükséges mindenféle tessék-lássék tréningekre pénzt kidobni.

Pihenni tanulni

A cikk további részeit a KötőSzó blogon olvashatják el.