A dokumentum a szervezet „Béketeremtés és kiengesztelődés” tematikus csoportja közelmúltbeli ülésének eredményeként született meg. Ebben az Európai Egyházak Konferenciája az Európai Bizottságnak a védelmi politikáról kiadott három legutóbbi tanulmányára reflektál. Felszólítja az Európai Uniót, hogy ne nyisson utat a költségvetés és az intézményi struktúrák militarizálása felé. Ehelyett az Európai Unió inkább erősítse meg szerepét mint a béke és a kiengesztelődés építője a nem katonai eszközökön keresztül.

Júniusban az Európai Bizottság bemutatta egy új Európai Védelmi Alap tervét, amely javaslatot tesz az európai fegyveripar pénzügyi támogatásának szabályozására, és lehetséges helyzeteket vetít előre az európai védelmi politika jövőjét illetően. Az Európai Egyházak Konferenciája ellenzi az uniós dokumentumban szereplő harmadik esetleges jövőbeli helyzetet, amely az EU katonai szövetséggé alakulását eredményezné. Az Európai Bizottság terve szerint 2020-ig 90 millió eurót költene katonai kutatás céljára és további 500 millió eurót a védelmi ipar támogatására. Az Európai Egyházak Konferenciája szembeszáll tehát azzal az elképzeléssel, hogy az EU költségvetéséből ilyen jelentős összegeket csoportosítsanak át a katonai finanszírozásra, amelynek ellentmondásos hatása lehet a biztonságra. Ilyen mértékű befektetések más szektorokba viszont növelnék a kiengesztelődést, a stabilitást és a jólétet, amelyek a biztonság alapját jelentik.

Az Európai Unió békeprojektjének erősítenie kell a polgári konfliktusmegelőzést és -megoldást költségvetésének és intézményeinek militarizálása helyett – hangsúlyozza a közlemény. „Az evangéliumi értékeket megélő egyházak tehát arra ösztönzik az EU-t, hogy minden emberi és pénzügyi erőforrását fordítsa a béke építésére, amely a mindenki által fontosnak tartott biztonság alapja. Az európai projekt a különböző megnyilvánulási formáiban példája annak, hogy mit lehet tenni nem katonai eszközökkel egy békés, stabil és jólétben élő Európáért” – nyilatkozta Heikki Huttunen, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára.

A szervezet arra hívja továbbá az uniót, hogy fordítsa figyelmét a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség, a regionális gazdasági fejlődés és a szociális ügyek felé, különösen is Kelet- és Dél-Európában. Az Európai Egyházak Konferenciája arra kéri a tagegyházakat, hogy kezdeményezzenek megbeszéléseket országaik kormányával arról, hogy azok milyen szerepet vállalnak az EU védelmi politikájának jövőbeli alakulásában.

Az 1959-ben alapított Európai Egyházak Konferenciája (CEC) 115 ortodox, protestáns, anglikán és ókatolikus európai egyházat foglal magába, továbbá több mint 40 egyéb egyház nemzeti tanácsával és szervezeteivel ápol partnerségi kapcsolatot.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) a CEC kiemelt partnere. A két szervezet együttműködését az úgynevezett Ökumenikus Charta (Charta Oecumenica, 2001) alapozza meg, amely a sajátosan egyházi célok (egység, egyházak és vallások közötti párbeszéd előmozdítása) mellett a közös társadalmi és politikai szerepvállalás alapelveit is rögzíti.