A vallásosság ma konzerváció vagy renováció, azaz tartósítunk vagy újjáépítünk? – tette fel a kérdést Balog Zoltán a reformáció és a vallásosság mai helyzetéről. Majd hozzátette: a legjobb esetben e kettő együtt jellemzi az egyházat, hiszen a keresztény hitben az a csodálatos, hogy mindkettő jelen van. Az emberi erőforrások minisztere ugyanakkor elárulta egy friss ifjúságkutatás eredményét, mely szerint ma a magyarországi fiatalok 50 százaléka tartja magát vallásosnak, ezzel szemben ez a szám Erdélyben 70 százalék, tehát van miért dolgozni.

A reformáció érdemeit méltatva Balog Zoltán kijelentette, hogy a „szakadás tragikuma” szomorú, azaz hogy egy különválás követte a reformációt, és nem sikerült úgy megújulni, hogy egyben maradhasson az egyház. Ugyanakkor a reformáció elvitathatatlan érdeme, hogy a nemzeti nyelv által személyesebbé válhatott a hit, hiszen a nemzeti nyelveken lehet azóta hallgatni a prédikációkat, valamint máig az anyanyelvünkön imádkozhatunk.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke úgy vélekedett – Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt című írására utalva –, hogy: meglehet, ma Magyarország és Európa sem lenne, ha fél évezrede nem lett volna reformáció. Ez a folyamat megváltoztatta az emberek gondolkodását, munkához való viszonyulását, és az anyanyelvhasználat egyházi bevezetésével felértékelte az identitás kérdéseit. Ugyanakkor a püspök kiemelte, hogy miután világossá vált, hogy a munka is lehet Istentől való, úgy a munkával megszerzett javaknál tudnunk kell, hogy van egy határ, és azon kell lennie a hangsúlynak, hogy a megszerzett javakat az ember mire használja.

Reformáció a mában

A püspök úgy fogalmazott, a jelen feladata, hogy vissza kell menni a szentírásban rögzített forráshoz, és ebből merítve kell újraszervezni az életet, nem pedig „a különböző csöveken kifolyó vízből kell meríteni”. Mint mondta: a reformáció is azért tudott annak idején olyan hatásos lenni, mert az élet minden területén jelentkező kérdésekre válaszokat próbált adni. Úgy vélte, az egyháznak ma is ez a feladata. „Ha nem tudunk választ adni az emberek mindennapi kérdéseire, kérdéses a fennmaradásunk" – jelentette ki a püspök.

Hafenscher Károly Luther 5 soláját (Sola Scriptura - egyedül a Szentírás, Sola fide - egyedül hit által, Sola gratia - egyedül kegyelemből, Solus Christus - egyedül Krisztus, Soli Deo gloria - egyedül Istené a dicsőség) hozta fel-példaként a reformáció máig ható erejének, melyre ma is ugyanolyan hangsúllyal kellene odafigyelnünk. Hafenscher Károly ugyanakkor azt is elmondta, hogy a reformáció egyben médiaforradalom is volt, és a Balog miniszter által említett tragikus szakadás az ilyen léptékű változások esetében az egyházban valóban fájdalommal jár, de a megújulás öröméről sem szabad megfeledkeznünk, hiszen ugyanúgy jelen van az öröm is a változásban. Kató Bélára reagálva a munka és a család fogalmát emelte még ki a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnöke, aki kijelentette, hogy az egyháznak és a társadalomnak ma is a családot kellene előtérbe helyeznie. Majd hozzátette: igazi érték valóban a munkával teremtődik, és ezt kell képviselni ma az egyházban és a társadalomban is.

Bonchidai Csaba, Szilágyperecseny polgármestere az elhangzottakhoz kapcsolódva úgy fogalmazott: a reformáció felébresztette az embereket, Erdélyben pedig írni és olvasni tanított. Ugyanakkor felébresztette az egyén, a közösség és embertársaink iránti felelősséget.

„A keresztény hit felette áll a pártfegyelemnek”

A 21. században sem lehet a vallást, a hitet valamiféle „lelki homokozónak” tekinteni, amelyben „eljátszadoznak azok, akiknek ez fontos”– mondta Balog Zoltán.  Az emberi erőforrások minisztere úgy vélte: a hitnek a Kálvin által megfogalmazott totális igénye nem azt jelenti, hogy intézményesen az egyháznak kell mindent irányítania, hanem azt, hogy mindenben a szentírás tanításai jelentik a mércét. Szerinte a keresztény hit és annak református formája azt mondja, hogy „a főnök feljebb van, feljebb a püspöknél, feljebb a miniszterelnöknél, a keresztény hit felette áll a pártfegyelemnek”. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy törvényhozási következményei vannak annak, hogy a magyar alkotmány az Istenre való hivatkozással kezdődik, és ebben a tekintetben sok még a tennivaló Magyarországon.

Balog Zoltán szerint a reformáció ötszáz éves évfordulója alkalom arra is, hogy a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető tordai országgyűlés jövő évi 450. évfordulójára készüljünk. Bejelentette, hogy a magyar kormány támogatásával teljesen megújul a tordai római katolikus templom, amelyben a lelkiismereti szabadságot kihirdették. 
       
A pódium-beszélgetésen David Campanale brit újságíró szenvedélyes előadást tartott a reformációról, és annak Kelet-Európában ma is tapasztalható hatásairól, egyúttal kifejtette: Európa egésze számára ad reménységet a hithez Magyarország, Erdély és Lengyelország példája. Campanale hangsúlyozta, hogy új reformációra is szükség lenne Európának.