reformáció

Feleség, édesanya, talpraesett gazdálkodó, teljes értékű szellemi-lelki társ férje oldalán, gyógynövényfőzetek ismerője, megváltott gyermeke Krisztusnak. E sokoldalú asszony nem más, mint Katharina von Bora, azaz Bóra Katalin, Luther Márton felesége. Sokat tudunk róla reformátor férje révén, de ő maga ritkán kerül reflektorfénybe. Pedig megérdemli. Ursula Koch magyarul immár második kiadásban megjelent, Rózsák a hóban című életrajzi regényének ő a főhőse.

A középkor végét és az újkor hajnalát több egymással összefonódó gazdasági, társadalmi és kulturális jelenség harangozta be. Ezek sora a humanizmussal és a korai polgárosodással kezdődött, a könyvnyomtatással és a nagy földrajzi felfedezésekkel folytatódott, és a nyugati kereszténységet megújító reformációval és a modern nemzetállamok körvonalainak kialakulásával tetőzött. A humanista világnézet és a reneszánsz stíluseszmény legfontosabb célja az emberi szellem felszabadítása volt a középkori vallásos gondolkodás béklyói alól – írta a BBC History alapján a 24.hu.

A művészetek rangsora a nemzeti kultúrában a teremtő művészet, az utánzó művészet és a reprodukáló, vagyis az ismétlő művészet – legalábbis Gárdonyi Géza így vélekedik a honi artisztikáról Én magam című kötetében. Hasonlóan fogalmazhatunk a bibliamagyarázattal, az igehirdetéssel, de tágabban az egyház történelmi és társadalmi szolgálatával kapcsolatosan is. Jellemezhetik ezeket teremtő, utánzó és ismétlő megnyilvánulások, időszakok. Gárdonyi minden valószínűséggel a teremtő művészetet pártolja, miként a biblikus gondolkodás sem nélkülözheti a szó, az ige teremtőerejét. Annak hiányában a teológia és a prédikáció csak utánzás vagy ismétlés marad.

A mi kényszerrel kezdődik, abból nem sok jó sülhet ki. Akire ráadták a kényszerzubbonyt, akit kényszergyógykezelésre ítéltek, akit annak idején kényszermunkára hurcoltak el, és ott tartották több éven keresztül, az tudja, ez mit jelent. Nem a saját akarata szerint éli az életét, hanem aszerint, ahogyan mások ráerőltetik.

Szekszárd – Évtizedes hagyomány, hogy Szekszárd református és evangélikus gyülekezete október utolsó napján közösen emlékezik a reformáció évfordulójára. A két közösség felváltva biztosít helyet ezen ünnepi alkalmaknak, ám a koronavírus-helyzet miatt ezúttal úgy döntöttek, hogy idén (is) a nagyobb belső teret kínáló Kálvin téri templomban gyűlnek össze a hívek, míg a liturgiát az evangélikusok állítják össze.

Alsószeli – A reformáció napja több protestáns egyházban október 31-én tartott emléknap. Nagy Olivért, az alsószeli evangélikus egyházközség lelkészét kérdeztük a reformáció fontosságáról, üzenetéről, és arról, hogyan lehet a hit segítségével átvészelni a járvány időszakát.

Szombathely – 2020. október 31-én, szombaton reformáció ünnepi istentiszteletet tartottunk a szombathelyi evangélikus templomban. Az ünnepen részt vett a szolgálatban Horváth József pápai prelátus, a szombathelyi Szent Kereszt Lelkészség Plébánia plébánosa.

Szolnok – 2020. október 31-én tartották Szolnok protestáns felekezetei közös reformáció ünnepi istentiszteletüket. Ennek a megemlékezésnek minden esztendőben másik gyülekezet ad otthont, és ebben az évben a református templom most befejezett felújítása alkalmából ez az istenháza volt az esemény helyszíne.

Budapest – A reformáció hónapjában indult el a Magyarországi Evangélikus Egyház kommunikációs kampánya, amellyel a 2021-es népszámlálásra hívják fel a figyelmet. A népszámlálás során mindenkinek felteszik majd a kérdést, hogy mely egyházhoz tartozónak vallja magát. A tízévente megrendezett népszámlálás eredménye is mutatja jelenlétünket a társadalomban, ezért hatással van az evangélikus egyház jövőbeli lehetőségeire is.

Dunaújváros – Az idén a szokásos pünkösdi konfirmáció sajnos elmaradt a dunaújvárosi evangélikus gyülekezetben, de a következő „piros" ünnepen, azaz reformációkor bepótolták ezt.