Telt házak és lelkes érdeklődés – Wittenbergi Magyar Napok, 2. nap – Frissítve videókkal!

Telt házak és lelkes érdeklődés – Wittenbergi Magyar Napok, 2. nap – Frissítve videókkal!

Share this content.

Szöveg: Kézdi Beáta, Boda Zsuzsa, fotó: Kiss Tamás
Wittenberg – Péntek reggel, a Wittenbergi Magyar Napok másnapján megtelt a Colleg Wittenbergben tartott teológiai konferenciájának a helyszíne. Az előadások központi témája az evangélikus lelkészi hivatás volt. Az előadásokkal párhuzamosan az érdeklődők wittenbergi városnézésen, illetve egyéb magyar programokon vehettek részt.

A német nyelvű konferencia első előadójának, Luise Schorn-Schüttének a prezentációjában – melyet betegsége miatt dr. Markus Hain olvasott fel – a lelkészi hivatás átalakulásáról, fejlődéséről kaptak a részvevők izgalmas, részletgazdag információkat. Az előadásban a 16–17. századi lelkészek származását, a cölibátus elhagyásával a lelkészi pálya átalakulását, a lelkész családok mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.

Ezt követően Matthias Asche potsdami tudós referátumában a peregrinus diákok tanulmányairól, vendégeskedéseiről, az iskolák/egyetemek átalakulásáról beszélt.

Harmadik felszólalóként Eva Kowalská pozsonyi kutató kétnyelvűséget, nemzeti identitást és a nemzeti nyelv kialakulását vizsgáló prezentációjában kiemelten izgalmas volt a kétnyelvű, szlovák-magyar lelkészek munkájának, valamint az érintett területeknek a bemutatása. Őt követte Ősz Előd református lelkész, aki A reformátusság és a szász evangélikusság kialakulása Erdélyben című előadásában a középkortól mutatta be a reformáció hatását és az egyházak átalakulását.

Kertész Botond egyháztörténész A lelkészek jogállása a hosszú 19. században című előadásában a magyarországi protestáns egyháztörténet „hosszú 19. századával” foglalkozott, melyben a II. József türelmi rendeletével kezdődő, és egészen Trianonig, a történelmi Magyarország felbomlásáig tartó időszakban kutatta a pappá válás folyamatát, a peregrinációk alakulását, a lelkészi karrierek alakulását a Dunántúli területeken.

Zárásként pedig Ugrai János miskolci egyetemi oktató Az észak-magyarországi református példák a 19. század első felében című előadásában a lelkésszé és professzorrá válásról beszélt a Tiszán inneni példák hozzáadásával.

Az előadásokat igen komoly és értékes szakmai kérdések és hozzászólások követték. 

A nap folyamán három alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy a magyar delegátus tagjai a város nevezetességeivel megismerkedjenek. Az érdeklődőket Makoviczky Gyula nagykanizsai lelkész és dr. Makoviczky József Németországban élő nyugalmazott orvos vezette körbe.

Kellemes helyszínen, a Luther-kertben felállított, úgynevezett dómsátorban mutatkozott be három egyházi iskolánk diákcsoportja délután. Elsőként a soltvadkerti általános iskolásokból álló néptánccsoport fellépését, majd a mezőberényi diákok prózai és zenei darabokból álló műsorát, végül a soproni diákok színi előadását tekinthették meg az érdeklődők.  

17 óra 30 perckor a budapesti Vendel and friends fúvós kvartett zenei felvezetésére gördültek be a Magyarországról motorral érkező reformációi zarándokok a Stadtkirche elé. Ezt követően Luther egykori templomában este hat órakor Fassang László orgonaművész telt házas koncertet adott.

A nap közös vacsorával, pálinkakóstolással, valamint a teológushallgatókból álló Közel zenekar koncertjével ért véget a Luther-kertben.

 

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!