Emlékszem egy látogatásra a Postojnai-cseppkőbarlangban, Szlovéniában. Ez a gyönyörű természeti képződmény a világ egyik legnagyobb egybefüggő barlangrendszere, több mint húsz kilométer hosszan húzódik a hegy gyomrában. A formák és a színek elképesztő gazdagsága tárul itt a látogató elé. Ám mindezen túl az igazán döbbenetes az, hogy mennyi időre, a víznek a mészkövekre kifejtett milyen hatalmas munkájára volt szükség ahhoz, hogy mindez létrejöhessen. Évszázadok, sőt évezredek hosszú sorára. A cseppkövek növekedése az emberi szem elől rejtetten zajlik: oly módon, hogy szabad szemmel nem is lehet észrevenni.

Maradandó élmény volt számomra a Postojnaibarlangrendszerben tett látogatás. Nemcsak azért, mert egyedülálló természeti látnivaló, amely Isten teremtett világának csodái közé tartozik, és az ő hatalmának nagyságára világít rá. Hanem azért is, mert arra emlékeztetett, hogy Isten munkája gyakran apró, pici lépésekben, szemünk elől rejtetten megy végbe, és mi csak az eredményét látva szembesülünk azzal, hogy ő a háttérben mindvégig munkálkodott, jelen volt, szeretetével vezetett és kísért. Az pedig nem is mindig tudatosul bennünk, hogy mennyi külső körülmény vagy emberi közbeavatkozás adódhatott volna közben, amely hátráltathatta vagy akár teljesen meg is hiúsíthatta volna Isten tervének teljesülését: hogy a végén valami igazán különleges és csodálatos dolgot hozzon létre. „Az Úr csodásan működik, / De útja rejtve van…” (EÉ 328,1)

Ugyanezt az érzést váltotta ki belőlem nemrégiben egy kettős lelkészavatás, amelyre Kaposváron került sor. Régóta vallom, és gyakran meg is szoktam említeni ilyen alkalmakkor, hogy minden ordináció olyan esemény, amikor különösképpen nyilvánvalóvá és megtapasztalhatóvá válik Isten közöttünk, rejtetten elvégzett munkája.

Amikor bepillantást nyerünk Isten műhelyébe. Most mégis fokozottan és sokkal erősebben éltem meg, hogy ez valóban így van. Talán azért, mert az oltár előtt álló két fiatalt, Katát és Gábort, akik a lelkészi eskü szavait mondták, néhány évvel ezelőtt én magam konfirmáltam ugyanezen a helyen. Amikor kezemet a fejükre téve áldást mondtam rájuk, szinte beleborzongtam abba a hosszú folyamatba, amely eddig a pillanatig vezetett. Benne volt ebben a két ifjú lelkész családjainak története, őseik hosszú sora, akik evangélikus hitüket a történelem viharaiban is megőrizték. Benne volt ebben lelkész elődeim munkálkodása, akik a városban közösséget építettek. Benne volt a kaposvári gyülekezet, az ifjúsági közösség szeretete és megtartóereje. És ami a leginkább meglepett: én magam is része lehettem ennek a hosszú láncnak, egy-egy, a hittanórák, az istentiszteletek, a nyári táborok vagy a konfirmációi előkészítő során elejtett szóval, mondattal, mozdulattal, amelyet – bár én nem is voltam tudatában – Isten fel tudott használni Kata és Gábor megszólításában, szolgálatra való elhívásában.

Ijesztő belegondolni abba, hogy ez mekkora felelőssé- get ró minden lelkészi szolgálatban álló, Isten igéjét hirdető emberre. Ugyanakkor csodálatos is időnként visszajelzést kapni arról, hogy Isten engem is, az én töredé- kes, tökéletlen emberi szavaimat és tetteimet is bele tudja építeni a tervébe. Hogy – a kezdeti képpel élve – én is a cseppkövet alakító víz egy-egy kicsiny cseppje lehetek.

„Mint titkos bánya mélyiben, formálja terveit…” Elképesztő dolog, hogy a víz és a mészkő találkozásából évezredek során egész barlangrendszer keletkezik, tele gyönyörű cseppkőoszlopokkal. Ám még sokkal döbbenetesebb az, hogy egy, a szemünk előtt felnövő fiatalt az Isten megszólít, elhív és szolgájává formál. Hálás vagyok, hogy az idén is tanúja lehettem ennek, hogy bepillantást nyerhettem Isten műhelyébe és rejtetten zajló munkálkodásába.

Kívánom a kedves olvasónak, hogy a nyári pihenés heteiben sok hasonló pillanatban legyen része. Legyen benne örömünk, hogy rácsodálkozunk a teremtő és gondviselő Isten tervére és műveire. Fedezzük fel, hogy ő dolgozik a természetben, a mi életünkben, sőt néha még rajtunk keresztül is. Ha néha rejtetten cselekszik is, „de biztos kézzel hozza föl, / Mi most még rejtve itt”. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 31-32. számában jelent meg, 2017. augusztus 13-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.