Hosszú út vezetett a nagy hírű evangélikus lelkész színre lépéséig s napjainkig. Helyi emberábrázolások már a Kr. e. 4500–4000-es évekből maradtak ránk, ezek többnyire nőalakot mintázó agyagedények, melyek az úgynevezett Körös-kultúra darabjai. Ezt követték az alföldi vonaldíszes kerámiaalkotások, közülük megragadó egy istenszobrocska egyszerű megformálása. Híres emlék a csontból faragott avar kori rovásírásos tűtartó. Az évszázadok során egymást követték ezen a tájon a szarmaták, hunok, avarok, magyarok, törökök.

Hírességek a falon

A honfoglalás után a Körösök vidékét a Vata nemzetség birtokolta. A területet Anonymus is említi krónikájában Szarvashalom néven. A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvárat építettek. A város népesség-összetételét alapvetően meghatározta, hogy 1722-től báró Harruckern János György – aki Békés vármegye főispánja volt – főleg a Felvidékről jobbágyokat, többnyire szlovákokat telepített be.

A Tessedik Sámuel nevét viselő múzeum történelmi tárlata szemléletesen, jól összeszedetten és befogadható mennyiségben íveli át az elmúlt évezredeket, a néprajzi gyűjtemények pedig a paraszti kultúra mindennapjairól adnak képet. Persze a névadónak is méltó emléket állítanak a tárlókban. Az időszaki kiállítások a ma művészeinek adnak teret: ottjártunkkor éppen új kiállításnak, a második szarvasi képzőművészeti tárlat Betűírás című rendezvényének megnyitására készültek. Kifejező az alkotók meghívásának mottója: „Könyvek révén sokan lesznek tudóssá az iskolán kívül is, könyvek nélkül viszont senki nem lesz tudós, még az iskolában sem!” (Comenius)

A múzeum külső falán emléktáblák örökítik meg a város híres szülötteit, illetve azokat, akik a valaha volt iskolaépületben végezték tanulmányaikat. A teljesség igénye nélkül említem néhányukat. Szabolcska Mihályt elsősorban a 19–20. század fordulójának költőjeként ismerjük; a népszerű költő református lelkész volt, verseiben idilli képet festett a vidéki élet szépségéről. Chován Kálmán zeneszerző, zongoravirtuóz is a város szülötte, akit Erkel Ferenc halála után a budapesti Zeneakadémia zongora tanszékének vezetésével bíztak meg. Hozzá személyes élményem is kapcsolódik: gyermekkorom zongoraóráin az ő szerzeményein edződve tudatosulhatott bennem, hogy sohasem leszek virtuóz.

Emléktáblán olvashatjuk Gyóni Gézának, a korán elhunyt evangélikus teoló- gushallgatónak, költőnek és újságírónak a nevét is; valaha ő is itt volt diák – költőként főleg első világháborús verseivel írta be magát a magyar irodalom történetébe Melis György operaénekes neve is idekívánkozik, aki szintén Szarvas szülötte volt. Emlékét nem a múzeum fala, hanem életnagyságú köztéri szobra őrzi. A Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas bariton, érdemes és kiváló művész a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Kiváló hangja mellett színészi képességeit is több opera-előadáson élvezhettem.

Máig ható polihisztor

A múzeum nem véletlenül viseli Tessedik Sámuel evangélikus lelkész (1742–1820) nevét, az épületet ugyanis ő emelte 1791-ben az ország első mezőgazdasági iskolája számára. Már 1780-ban gyakorlati gazdasági-szorgalmatossági iskolát alapított, amelyben – korát megelőzve – a nép szegény sorban élő gyermekeit szerette volna felemelni, a földműveléssel kapcsolatos szemléletük megváltozását elérni. Tessedik a szorgalom és a tudás fontosságát hangsúlyozta, miközben gyakorlati mezőgazdákat, gazdaasszonyokat és tanítókat nevelt a falvaknak. Felesége is segítette ebben.

Ma már szinte ismeretlen az általa képviselt embertípus. A tudományok ismeretanyagának szélesedésével-mélyülésével egyre kevesebbeket nevezhetünk polihisztornak. Tessedik egyetemi tanulmányai során a teológia, a filozófia és a mezőgazdaság kérdéseivel egyaránt foglalkozott. A gyakorlatban német földön – idézve a múzeumi tabló szövegét – „a csatornarendszereket, a vízszabályozó gátakat, az öntözéses kísérleteket, a lecsapolási munkálatokat, a homokmegkötést, a közoktatás fejlett intézményeit és az oktatás tartalmi vonatkozásait tanulmányozta…”

Idehaza könyvtárat létesített, gépújdonságokat próbált ki, kertet hozott létre, új fafajtákat, növényeket honosított meg: az eper-, akácfa és a lucerna elterjesztése fűződik nevéhez. S mindemellett – főleg német nyelven – oktatási és mezőgazdasági tanulmányokat írt. Nemcsak szűkebb hazája érdekeit nézte, hiszen részt vett például a keszthelyi Georgikon (1797), a nagyszentmiklósi gazdasági iskola alapításában, és a magyaróvári akadémia is az ő elméletei alapján szerveződött. Híre túllépte a határokat: gyakorlati iskolarendszerről szóló javaslatot készített az oroszországi Petropavlovszk számára.

Tessedik nemcsak világi téren jeleskedett, egyházi rangja is volt: dékáni címet kapott, és a Békés megyei evangélikus iskolákat felügyelte. Lelkészként elérte, hogy – jelentős anyagi áldozatával – két év alatt felépült a méreteivel máig tiszteletet parancsoló evangélikus Ótemplom. Az evangélikus egyház súlyát jelzi, hogy a 19. század végén felszentelhették az Újtemplomot is a magyar anyanyelvű kisebbségnek. Ilyen sokoldalú tevékenységet csak biztos családi háttér mellett lehet jól végezni. Erre különösen szüksége van annak az embernek, akit kortársai jobb esetben nem értenek meg, rosszabb esetben támadnak.

Pepi gróf kertje

Szarvas tagadhatatlanul legismertebb látnivalója az arborétum. Az olasz eredetű Bolza család magyarországi házasság révén kapta grófi címét. A Körös-partra lefutó kertjükben szép kastélyt építtettek, s egyikük megalapította az idegen földrészek növényeiből álló gyűjteményes kertet. A család Pepi grófnak becézett tagja után a helyiek az arborétumot Pepi-kertként is emlegetik. A mintegy nyolcvankét hektáron elterülő parkban sétálva csodálhattuk meg a 19. század vége óta egyre gyarapodó állományt.

Nemcsak fák, bokrok, virágok, madarak hívogatják a látogatót, hanem különleges látványosságok is, melyek közül kiemelkedik a Mini Magyarország makettpark. A Nagy-Magyarország egyes építményeit, épületeit kültéren bemutató kiállításon kisvasutak kanyarognak.

A színházi élményre vágyókat sem éri csalódás. A Cervinus Teátrum nyáron a víziszínházban midennap szórakoztatja a nagyérdeműt.

A folyó vizét leginkább a kajakosok birtokolják, a folyón átívelő hídról letekintve színpompás látvány az előbukkanó sok, más-más színű vízi jármű.

Nem könnyű egy látnivalókban bővelkedő város hangulatát egy rövid írásban visszaadni. A nevezetességek ismertetéséből óhatatlanul sok minden kimaradt (a történelmi emlékút és a történelmi Magyarország földrajzi középpontja, a szárazmalom, a Körös–Maros Nemzeti Park, a Ruzicskay Alkotóház…).

Szarvasra visszagondolva a Tessediknek köszönhető tágas utcák, arányosan szép kisvárosi házak, ízléssel kialakított virágágyások, üde parkok, szépen kövezett járdák maradtak meg leginkább bennem. S persze az evangélikus lelkész önfeláldozó, népet nevelni akaró szelleme. Önéletleírásában így ír: „Én reméltem, az Isten megadja, hogy még síromon is ki fognak kelni ama virágok, melyeknek magvait talán idő előtt, talán terméketlen földbe, jó remény fejében elvetettem.”

Szarvason ma szlovák és két tanítási nyelvű evangélikus óvoda, általános iskola, gyakorlóbölcsőde, óvoda, szakképző iskola, valamint evangélikus gimnázium szolgálja az oktatást, nevelést. Jómagam a felsőoktatásban évtizedeket töltöttem el, s átélve sűrű szervezeti változtatásait, kiemelt érdeklődéssel kerestem a valaha volt Tessedik Sámuel Főiskola nyomait. Jelenleg a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara csecsemőgondozókat, óvónőket, tanítókat bocsát ki.

Az intézményes tanítóképzés 1857-ben kezdődött az evangélikus gimnáziumban. 2013-ban, 2015-ben és 2017-ben is a Gál Ferenc Főiskola szarvasi hallgatója vehetett át díjat kiváló dolgozatának elismeréseképpen. Ez évben egyházunktól az év óvodapedagógusának járó díjat Gácsi Krisztina, a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda óvodapedagógusa kapta meg.

A több mint két évszázados agrárképzés hagyományait a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Karának szarvasi Tessedik Campusa viszi tovább. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 31-32. számában jelent meg, 2017. augusztus 13-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.