Felelősség az egyházért – Bemutatták a Luther válogatott művei sorozat újabb részét – Két epizóddal gazdagodott a Luther-rajzfilm is

Felelősség az egyházért – Bemutatták a Luther válogatott művei sorozat újabb részét – Két epizóddal gazdagodott a Luther-rajzfilm is

Share this content.

Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Budapest – A Petőfi Irodalmi Múzeum adott otthont 2017. szeptember 19-én este annak a sokrétű rendezvénynek, amelynek során két fontos könyvet mutattak be: a Luther válogatott művei sorozat második kötetét (Felelősség az egyházért) és az Apológia, az Ágostai hitvallás védőirata című kötetet. Ezen kívül két Luther-rajzfilm epizódot (6–7.) is levetítettek.

Ez már az ötödik alkalom, hogy a Luther válogatott művei sorozat újabb kötetét adjuk a közönség kezébe - mondta örömmel Kendeh Kirchknopf Péter, a Luther Kiadó igazgatója.

A különleges, eleddig megfejthetetlen algoritmussal megjelenő kötetek sorában ezúttal a második rész jelent meg, amely egyben egy karcosabb szövegkönyv, hiszen a Felelősség az egyházért című kötetbe azok a Luther-művek kerültek, amelyeket a szakirodalom hagyományosan főiratoknak (Hauptschriften) vagy reformiratoknak szokott nevezni. Még a Masznyik-féle kiadás is azonosult ezzel a felfogással, és valóban kiemelt helyre sorolta köteteiben ezt a polemikus anyagot Egyházreformáló iratok cím alatt. A most közreadott kiadás ezt a kategóriát már nem értékítéletként, hanem tartalmi csoportosításként fogja fel. Az itt közölt tizenöt mű közös témái a pápai és az egyházi hatalom, illetve az ezekhez tapadó visszaélések, az igaz és a hamis egyház, valamint a szentségek.

„A második kötet anyagának több mint a fele volt már eddig is hozzáférhető magyar fordításban, akadnak közöttük immár negyedik kiadásban megjelenő sikerdarabok, de ugyanígy első kiadású, hiánypótló, régóta nélkülözött és sürgetett fordítások is” - mondta Kendeh Kirchknopf Péter. - Igyekeztünk kötetünk tartalmának teljes magyar nyelvű hatástörténetét feltérképezni, minden korábbi, akár részleges magyarítást kézbe venni, illetve az e műveket feldolgozó hazai szakirodalmat hiánytalanul feltárni. Ebből, amit lehetett, felhasználtunk, az észrevett félrefordításokat kiküszöböltük, a hiányokat pótoltuk. Összesítve állítható, hogy egyetlenegy felhasznált fordítás sem került be változatlanul – és itt nem csupán elavult nyelvi fordulatok felfrissítésére vagy elkerülhetetlen szerkesztői beavatkozásokra kell gondolni, hanem tartalmi kiegészítésekre és tárgyi javításokra is.”

Az igazgató köszönetet mondott a kötet szerkesztőjének, Csepregi Zoltánnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszéke vezetőjének.

A könyvet ezután Fabiny Tibor egyetemi tanár mutatta be. Részletesen beszámolt a kötetben fellelhető egyes iratokról, keletkezési körülményeikről, a történelmi szituációkról. Az előadó hangsúlyozta, hogy Luthert a szövegek írásakor erősen motiválta, hogy a pápasággal szemben, biblikus alapokon határozza meg, mi is az egyház, mi a helyes tanítás az ekkléziológia kérdésében.

A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai sorozat 3., Apológia, az Ágostai hitvallás védőirata című kötetét ezután Kodácsy Tamás református lelkész elemezte. Hangsúlyozta, hogy bár az apologetikus teológia korszakának csillaga manapság az ökumenikus törekvések miatt leáldozóban van, mégis fontos ismernünk azt a fajta megközelítést, amit a reformáció korának hitvitái a cáfolatok és ellenérvek viszonylatában fontosnak tartottak. Az igazság szenvedélyes keresését, az evangélium hirdetését mindenek felettinek vélték, de a kegyelem hirdetését is.

Az előadó érdekességként megemlítette, hogy maga a szöveg 1530. szeptember 20-ra, tehát pont a könyvbemutató utána napra készült el annak idején. Hangsúlyozta Philipp Melanchthon óriási személyes munkáját, ismertette a reformáció korának szövevényes politikai viszonyait és helyzetét, amelyben maga az irat keletkezett. Az előadó megigazulástanról, valamint a kor reformátorairól, így Kálvinról, Zwingliről, valamint a nagy humanistáról, Erasmusról is beszélt.

Ezek közül kiemeljük azt a gondolatot, amely szerint a reformáció ötszázadik emlékévében fontos megemlékezni arról is, hogy Melanchthon és Kálvin 14 levelet váltván egymással, egyikük humanizmusával, másikuk realitásával tudott hatni a társára, így mind a kettős predestináció, mind a reálprezencia kérdésében enyhült korábbi nézetük.

Az előadó köszönetet mondott Bódi Emese és Reuss András fordítói, illetve szerkesztői munkájáért és a kötetben megjelentetett tanulmányukért is.

A Richly Zsolt által rendezett, Luther Márton életét feldolgozó animációs fillmsorozat 6. és 7. epizódját Mikulás Ferenc, a Kecskemét Film Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be, majd a jelenlévők meg is tekintették a rajzfilmeket.

Az est fogadással zárult.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!