– Mit takar a Diplomás Pályakövető Rendszer és az Evangélikus Hittudományi Egyetem ALUMNI programja? Mi a célja?

– A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 34. § (6) bekezdése rögzíti, hogy a felsőoktatási intézmények – önkéntes adatszolgáltatás alapján – ellátják a pályakövetés feladatait, melynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szerezték oklevelüket. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) olyan gyakorlatok összessége, melyek közvetlen visszajelzést biztosítanak a képzések hatékonyságáról. Ezek alapján az Evangélikus Hittudományi Egyetem megszervezi az intézményi pályakövetés feladatait ellátó rendszerét, kialakítja annak pénzügyi forrásait, szervezeti felépítését, informatikai hátterét, valamint beszámolási rendszerét. Biztosítja továbbá a jogszabályoknak megfelelő adatkezelést és adattárolást és a minőségbiztosítás feltételeit.

A DPR lényege, hogy az egyetemen végzett hallgatók életútját kövessük, folyamatos kapcsolattartás révén információkra tegyünk szert a munkába állás tapasztalatairól, az egyházunkon belüli foglalkoztatottsági jellemzőkről, a szerzett ismeretek alkalmazhatóságáról, esetleges továbbképzési igényekről. Az ALUMNI (öregdiák) komplex szolgáltatási rendszert és szervezetet jelent az egyetemen, amely szorosan kapcsolódik az intézményi DPR rendszerhez. Az ALUMNI lehetővé teszi az egyetem és végzett hallgatói közötti kapcsolat kiépítését, a kapcsolatok megerősítését. Elősegíti az egyetemi hagyományok ápolását, közösségi programok szervezése révén elősegíthető a hallgatók és oktatóik közötti kapcsolatok ápolása. Fontos az egyetemi közösségi lét erősítése a különféle kulturális, tudományos alkalmak szervezése révén.

– Milyen visszajelzéseket kaptatok eddig a végzettektől?

– A diplomás pályakövető felméréseken keresztül több, az egyetemi képzést segítő információra tettünk szert, amelyeket az érintett tanszékekkel megosztunk, hogy a képzés hatékonyságát ezáltal is növeljük. Fontosak ezek a konkrét információk és gyors visszacsatolásuk a képzésbe. Felméréseink elérhetőek az Egyetem DPR-ALUMNI honlapján.  Nagy örömöt jelentettek mindannyiunk számára azok a találkozások, amelyeket az öregdiákok számára szerveztünk: a testvéri beszélgetések és a szakmai kérdésekről való közös gondolkodások. Az együttlétek során a hangsúly a Krisztusban megélt egységre és a lelki közösség fontosságára került. Hiszen tudjuk jól, hogy elsősorban nem szimpátia, érdek, vagy közös szenvedélyünk miatt tartozunk össze, hanem Krisztusban, aki követésére és szolgálatára hívott el mindannyiunkat. Jó volt érzékelni a fraternitás örömét, a fiatalos lendületet és az elkötelezett szolgálat tapasztalatának felemlegetett élményeit is. Terveink szerint az egy, három, öt és tíz éve végzetteket szeretnénk rendszeresen meghívni az öregdiák találkozókra, de ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy más, korábban végzett évfolyamokkal egyeztetve, számukra is szervezzünk alkalmakat.

– Hány öregdiák találkozót sikerült eddig megszervezni?

–  Eddig négy saját szervezésű alkalom valósult meg. A lelkész- és hittanárképzés sajátossága, hogy a munkába állást követően nagyon sok más kollegiális alkalomra nyílik lehetőség egyházunk szervezésében is az ALUMNI találkozókon kívül, ahol végzett hallgatóink együtt lehetnek, tapasztalatokat cserélhetnek, de akár jó értelemben „nosztalgiázhatnak” is.

– A régebbi évfolyamok tartják-e egymással a kapcsolatot?

– Tudomásom szerint igen, például a ti évfolyamotok.

– Mennyire nehéz összehozni a végzett lelkészeket?

– Változó. A 2017-es esztendő ebből a szempontból nehéznek bizonyult. Értelemszerűen végzett hallgatóink rendkívül elfoglaltak egyébként is, de az emlékév kapcsán még inkább. Ebből következően idén tavasszal nem sikerült a kiválasztott évfolyamot összehívni, remélem 2018-tól ismét meg tudjuk valósítani kitűzött célunkat, az évi két találkozót, illetve nagyobb szabású rendezvényekben is gondolkodunk.

– Az egyetem a felvételi előtt reklámkampányt folytatott a teológiai tanulmányokon gondolkodók megnyerésére. Mit lehet elmondani erről? Hogyan látjátok, eredményes volt-e az agitáció?

– Mindenképpen. Az iskolák vezetői, tanárai és hallgatói is szívesen fogadták a Hívás című füzetet, amelyet kollégáim állítottak össze. Mind a mai napig jó kézbe venni, mert friss, fiatalos összeállításokat tartalmaz. Ugyanez mondható el a kozossegben.hu honlapról is, amely tartalmában részben megegyezik a füzettel, ugyanakkor több interaktív elemmel egészül ki. Egyebek mellett videókat is találhatunk rajta, amelyeken teológushallgatók beszélnek pályaválasztásukról, valamint fiatal lelkészekkel készült interjúk hallhatók, de a Korál-sziget koncert is hallgatható, vagy a látogató betekinthet a leutóbbi Szélrózsa eseményeibe. A honlap látogatottsága egyébként elég magas, mind a mai napig eléri a napi negyven–ötven egyéni látogatót. Egyházunk média felületeinek egyik érdekes színfoltjává lett, amit jó néha felkeresni, mert nagyon pozitív képet mutat azokról a szolgálati területekről, ahol hallgatóink a végzés után, de részben már előtte is kibontakoztathatják tehetségüket.

– A program népszerűsítésére kisfilmek is készültek. A filmek miért tetszenek neked?

– Két okból is. Az első inkább személyes. Nekem különleges élmény volt kampányfilmet forgatni, olyan tartalmakat és üzeneteket kiemelni és mozgóképen megjeleníteni, amelyek a lelkészi hivatás realitását közvetítik a fiatalok számára úgy, hogy közben érdeklődést keltenek a fiatalokban. Győri András Timótheus személyében profi segítséget kaptunk, feleségem, Veres Andi Palinta pedig nagyon jó riporternek bizonyult, mert olyan kérdésekre kereste a választ az interjúk során, amelyeket a pályaválasztás előtt álló fiatalok is megfogalmazhatnak a maguk számára. Másrészt a videókban szereplő lelkészekre elismeréssel teiknthettem. Eredetiségüket megtartva, elkötelezetten végzik szolgálatukat és rendkívül kreatív módon szólaltatják meg az evangéliumot abban a közösségben ahová az Úr elhívta őket. Nagy élmény ezeket az utakat egyben látni. Ha az egyházat ritkábban minősítenénk statisztikák alapján, hanem meglátnánk a jó értelemben vett kvalitatív változást és azokat az eredményeket, amelyeket lelkészeink elérnek, akkor meggyőződésem, hogy az egyházi szolgálatba állás is vonzóbb lenne. Lehet számtan példában gondolkodni, de az nem nagyon vezet előre. A videókban bemutatott lelkészek sem számokkal dicsekednek, de áttetszik munkájukon az evangélium ereje. Hiszem, hogy ez sokkal többekre van hatással, mint azt a statisztikai felmérések mutatják.

– Miben lehet megnyerő a lelkészi életpálya egy fiatal számára?

– Nagyon fontos, hogy a fiatalok milyen lelkészképet látnak a gyülekezetekben, és az is, hogy az egyház mennyire tiszteli és becsüli meg hivatásukat lelkiismeretesen gyakorló lelkészeit. Lényeges az életpályamodell kidolgozása. De, ami a legfontosabb, az Krisztus vonzása. A lelkészi pályát nem azért választja valaki, mert jár mellé a céges autó és a szolgálati lakás, hanem mert Krisztus erre a szolgálatra hívja, és ennek a hívásnak nehéz ellenállni. Aki megtapasztalta, tudja mit jelent ez. Az igehirdetés ügyének Krisztus nyeri meg a választottjait. Természetesen az elhívás mellett tudatosulnia kell a lelkészi szolgálatra készülők számára, hogy ezen a pályán különösen is igaz a szakmai kompetenciák folyamatos fejlesztése, és az ezt lehetővé tevő készségek begyakorlásának már az egyetemi évek alatt meg kell történnie.

A program népszerűsítésére készített kisfilmek közül bemutatjuk az elsőt, amelyet Csadó Balázs lelkésszel készítettek: