Huszár Pál és Abaffy Zoltán világi zsinati vezetőkként köszöntötték először a megjelenteket, majd Rácz József református jegyző és Kertész Géza zsinati gazda tettek jelentést.

Miután Hafenscher Károly ismertette a tárgysorozatot, Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusa tartott előadást a két egyház közös kincseiről és azokról a sajátosságokról, amelyek az egyes egyházakat jellemzik, és amelyekben nem sikerült konszenzusra jutniuk az évszázadok alatt.

Köntös László, a Dunántúi Református Egyházkerület főjegyzője a reformáció egykori és mai üzenetét boncolgatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy világnézeti és hitbeli megújulásunk záloga nem lehet más, mint hogy vissza kell térnünk állandóan az Igéhez.

Prőhle Gergely evangélikus országos felügyelő előadásában Melanchthon Fülöp személyét helyezte a résztvevők látókörébe, mint olyan személyét, aki kiegyenlítő szerepet töltött be a reformáció korában.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke a határon túliak képviseletében szólt arról, hogy az anyanyelvünk a megmaradás, a kapcsolat, az egymáshoz való felzárkózás záloga. Elmondta, hogy tapasztalataik szerint a reformáció tért hódít egy olyan vilgában is, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt.

Pálúr János orgonajátéka után sor került a két egyház által közösen megfogalmazott nyilatkozat elfogadására. Az iratot egy ellenszavazattal fogadták el a küldöttek.

Gér Andrásnak, a református zsinati iroda vezetőjének hirdetései után éneklés, áldás és a Himnusz következett.

A zsinatok tagjai ezután elhelyezték koszorúikat a Reformációi Emlékpark négy Sola oszlopánál.

Az alkalom a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében állófogadással zárult.

Az alkalom élő videója ismételten megtekinthetőek az alábbiakban:

KÉPGALÉRIA: