– Legutóbb 2011. április 24-én ültünk itt együtt, amikor a Magyarországi Evangélikus Egyház küldöttsége elültette a kert hatvanhatodik fáját, egy azóta már hatalmasat nőtt kislevelű hársat. Kérem, segítsen felidézni, mit kell tudni a Luther-kertről!

– Az idei, jubileumi évre készülve felmerült az ötlet, hogy hozzunk létre egy reformációi emlékművet, de ne kőből vagy bronzból, és még csak ne is egy újabb Luther-szobor legyen, hanem valami élő alkotás. Luther jól ismert mondása alapján – „ha tudnám, hogy holnap elpusztul a világ, ma akkor is ültetnék egy almafát” – egy kertépítő mérnök megálmodta a Luther-kertet.

– Mitől lesz ez a hely élő emlékmű?

– Az ötszázadik évforduló emlékére ötszáz fa lesz elültetve itt, Wittenbergben, és legalább másik ötszáz szerte a világon, a fákat „szponzoráló” egyházak városaiban. Mivel élő növényekről van szó, olyan, mintha egy világot átfogó, élő reformációi hálót hoznánk létre.

– Minden fát elültettek már?

– Nem, még nem. Négyszázharminc került a helyére eddig, idén még huszonnégyet ültetünk, jövőre pedig a maradék negyvenhatot, azonban már szinte minden fának van „szponzora”. Nagyon boldogok vagyunk, hogy világszerte ennyire népszerű lett ez a projekt, hiszen mindegyik kontinensről, összesen kilencvenkét országból jelentkezett nálunk faültetésre delegátus. Ha belegondolunk, hogy a világon mintegy százkilencven ország van, akkor ez azt jelenti: a fél világ képviselteti magát a Luther-kertben!

– Már nyolc év telt el az első fák elültetése óta. Tapasztalata szerint mennyire lett része a wittenbergiek mindennapjainak a Luther-kert?

– Kezdetben nem voltunk biztosak benne, hogy a helyieket is olyan lelkesedés fogja eltölteni a kezdeményezés iránt, mint minket. De ahogy az idő telt, a wittenbergiek is egyre inkább felismerték: ez nemcsak egy egyházi projekt, amelyet egy távoli, genfi szervezetben találtak ki, hanem olyan ügy, amelyből ők is profitálhatnak. Hadd mondjak erre három példát. A Luther-kert közvetlen szomszédságában egy játszótér van. Amikor a kert kialakítását elkezdtük, a korábbi játszóteret le kellett bontanunk. Az emberek ettől megijedtek, és azt mondták, hogy az egyház gyerekellenes. Egyáltalán nem erről volt szó! Egész egyszerűen arrébb kellett egy kicsit tennünk, és hamarosan egy vadonatúj játszóteret építettünk fel. 2014 júliusában volt a megnyitóünnepség, a gyerekek pedig azonnal birtokba vették a helyet, és azóta is nagyon szeretik. Így a felnőttek is láthatják, ezzel az egyházi projekttel ők is jól járnak. Tavaly júniusban ünnepélyes keretek között felavattuk a Luther-rózsa fémkeresztjét a kert közepén. Erre az ünnepségre több mint hétszázan jöttek el, többnyire helyiek. Számomra ez is azt mutatja: a wittenbergiek egyre inkább a saját ügyüknek tekintik a Luther-kertet, figyelemmel kísérik, ha itt valami nagyobb esemény történik. Sőt a hozzájuk vendégségbe érkező rokonaikat, barátaikat is elhozzák ide. A harmadik dolog, amit fontosnak tartok kiemelni, a kert gyümölcsfáinak a sorsa. Ugyanis a díszfák mellett néhány szilva-, alma-, körtefát is ültettünk. Felmerült a kérdés: mi legyen a gyümölcsökkel. Végül szerződést kötöttünk az egyik helyi iskolával, és háztartástanóra keretében a diákok szüretelték le a termést. A leszedett gyümölcsökből az órán lekvárt ké- szítettek, majd a karácsonyi vásáron eladták. A befolyt pénzt pedig egy másik iskolai projektbe forgatták. Ez az iskolai együttműködés azért is jó, mert a kertet járva a gyerekek elolvashatják, melyik ország melyik egyháza ültette az adott fát, majd utánaolvashatnak a velük kapcsolatos tudnivalóknak. A felnőttek pedig ezen keresztül is megtapasztalhatják, hogy a reformációi emlékparknak még a fiatal korosztály számára is van haszna.

– Október 31-én itt, a kertben is lesz ünnepség?

– Sok ünnepi esemény lesz a város templomaiban és nevezetes épületeiben, de a kertben nem szervezünk külön programot. Aki szeretne, természetesen tehet egy jubileumi sétát.

A wittenbergi Luther-kert.

A kert a vártemplomtól (Schlosskirche) és a városi templomtól (Stadtkirche) néhány percre található, tervezője Andreas Kipar milánói kertépítész. Hivatalos megnyitója 2009. november 1-jén volt. Az ellipszis alakú kert közepén egy Luther-rózsa körvonala látható és járható körbe. A rózsától különböző irányokban hét ösvény vezet. A főösvény – utalva a 95 tételre – 95 méter hosszú. A Luther-rózsa és ösvényei mentén az ötszáz fából kétszázkilencvenkettőt ültettek el, a többi az új városházánál és a Luther-háznál kapott helyet. Az emlékfák földrészenként más és más fajtájúak, ezzel is jelké- pezve a projekt nemzetközi jellegét. Azoknak a keresztény egyházaknak a fái, amelyekkel a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) intenzív ökumenikus párbeszédet folytat, a Luther-rózsa öt szirmánál állnak. A magyarországi evangélikusoké a 7. parcellában található, 113. számú kislevelű hársfa, amelyet 2011. április 12-én ültetett el jelképesen egyházunk reformációi emlékbizottsága. A szervezők nemcsak az LVSZ tagegyházait invitálták a projektben való részvételre, hanem más keresztyén felekezeteket is. A kertben – a díszcsemetéken kívül – néhány gyümölcsfát is elültettek. Minden fa mellett tábla hirdeti a szponzor nevét és az elültetés dátumát. Egy fa ára ötszáz euró. A szervezők kérésé- re minden wittenbergi fának van, illetve lesz egy párja az adott ország vagy város egy kiemelt helyén. Így világszerte összesen ezer lombhullató fa hívja majd fel a figyelmet a reformációra. A magyar „testvérfát”, egy császárfát 2011. október 4-én ültették el az evangélikus reformációi emlékbizottság tagjai a főváros VII. kerületében, a fasori evangélikus templom mellett található Reformációi emlékparkban.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 41-42. számában jelent meg, 2017. október 22-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.