Szirák a Cserhát dombjai között fekvő, ezerkétszáz fős település. Az őskortól lakott hely történelme igen gazdag. Országosan ismertté egykor a széki gróf Teleki családnak köszönhetően vált, amelynek szép barokk kastélya már egy jó ideje szállodaként várja a vendégeket.

A község lakossága jórészt evangélikus vallású, erről tanúskodik jelentősnek mondható evangélikus temploma, amelyet Róth Tamásné Wattay Borbála és leánya, gróf Teleki Józsefné Róth Johanna építtetett 1782 és 1788 között. Utóbbi, mint ismeretes, nagy pártfogója volt egyházának, többek között a Deák téri evangélikus templom részben az ő bőkezű támogatásából épülhetett meg, de végrendeletében is nagyon gazdagon gondoskodott hitsorsosairól.

„Álly meg itt útazó”

Szirák evangélikus temetőjében egyetlen családi sírbolt áll, a gróf Telekieké. Műemléki felújítása ez év szeptemberében fejeződött be. Az evangélikus templomtól nem messze található, téglalap alaprajzú, késő barokk kriptaépület feltehetően Jung József pesti építész tervei szerint készülhetett el – Róth Johanna megbízásából – 1784-ben. A közvetlenül a megbízó édesanyjának halála után emelt sírbolt bejárati homlokzatán kőkeretes ajtóval, az enyhén előreugró rizalit részben rusztikázott felülettel, oromzatán befelé hajló ívből álló peremmel és az oromablak felett félkörös záródással épült.

A sírbolt két boltszakaszos, csehsüveg-boltozatos belső részében a bejárattal szemközt lévő zárófalon tardosi vörös mészkőből készült epitáfium látható, magyar és latin nyelvű vésett (aranyozott) felirattal. Ennek első, nagyobb, magyarul szó- ló része gróf Teleki Józsefnek az anyósa emlékére írt sírverse, amelynek első sorai a következők:

Álly meg itt útazó ’s szokj még jó előre

Léted fő tzéljához tekintvén e kőre

Itt nyugszik, míg fel-kél, Vatai Borbára

Az élet urának serkentő szavára.

A sírbolt belső terének e reprezentatív díszítőeleme (nem szervesen, de) kiegé- szül a két oldalán egy-egy háromnegyed életnagyság méretű, fehér mészkőből készült allegorikus szoborral. Az egyik koponyát tartó síró nő, a másik boldog arccal égre tekint. Az első az itt maradottak keservét, a másik az elhunytak boldogságát szimbolizálja. Az oltárszerű epitáfium oromzatán copf stílusú füzérekkel, vázákkal közrefogott Wattay-címer látható. Ezen a szinten, közvetlenül a bejárattól balra két egybeépített mészkő szarkofág található, amelyeken egy-egy tardosi vörös mészkőből készült, aranyozott feliratú névtábla látható.

A bejárati szint alatt kripta van U alaprajzú dongaboltozatos térrel, amely egy kisebb fesztávolságú folyosóból és egy nagyobb fesztávolságú teremből áll. Utóbbi szolgált temetkezési helyül, a Wattay-szarkofág és a családtagok koporsói is ebben a térben voltak megtalálhatók. 1784-től ugyanis másfél száz éven keresztül a Szirákon (is) birtokos gróf Teleki család tagjait helyezték itt örök nyugalomra, szám szerint tizenötöt, akiket – kettő kivételével – az alsó kriptába temettek. 

Koronaőr, költő, tábornok

A nemzet halottjainak, nagy protestánsoknak a nyughelye lett ez a sziráki sírbolt, hiszen ide vezetett az utolsó útja például gróf Teleki Józsefnek (1738–1796), a felvilágosult politikusnak, főispánnak, országgyűlési követnek, koronaőrnek, aki a kor nagy műveltségű főura, írója volt, Rousseau és Voltaire levelezőtársa, egyházának vezető képviselője, az első budai református zsinat elnöke. Tizenhét évvel később követte őt felesége, a már említett Róth Johanna (1741–1813), akinek tisztelete a magyarországi evangélikusok között ma is élő még. Fiuk, Teleki László (1764–1821) hétszemélynök, országgyűlési követ, költő és nyelvész is e sírboltba került. Ő volt az egyik első kezdeményezője egy tudományos akadémia létrehozásának, amelyben aztán József fia (1790–1855) döntő szerepet játszott. A Magyar Tudós Társaság első elnöke, Erdély kormányzója, a törté- netíróként is jelentős Teleki József emlékét márványtábla is őrzi a kriptaépület külső falán (2001).

Rajta kívül még a családi sírhelyre került három testvére, köztük Teleki Ádám honvéd tábornok (1789–1851) és a jeles reformkori politikus, emigrációs vezető, Teleki László (1811–1861), akitől tragikus halála után százezer gyászoló búcsúzott Pesten. Húgának, Augusztának a temetését (1876) követően már csak ennek fia és menye (1922, 1938) került a sírboltba, de őket már a bejárati szinten temették el.

Rég várt felújítás

Nyugtalan időszak következett ezután Magyarországon, olyan évekkel, amikor „az örök nyugalom” helyeit is sok helyen feldúlták. Elsősorban a főúri és nemesi temetkezőhelyeket érintette a pusztítás, ez lett a sorsa a sziráki Teleki-sírboltnak is. 1955-ben vagy 1956-ban ugyanis a helyi traktoristaiskola diákjai közül néhányan lementek a kriptába, és ott gázolajjal tüzet gyújtottak, miután a koporsókat megrongálták (ez utóbbi már egyszer, mintegy tíz évvel korábban is megtörtént). Az épületet a helyi lakosságnak sikerült megmentenie, majd 1967-ben részlegesen renováltatnia, ezután egy jó ideig a temető ravatalozójaként használták. A felújítás azonban csak a felső szintet érintette, az alsó kriptaszinthez nem nyúltak, a megmaradt csontok és koporsódarabok továbbra is összeviszsza hevertek.

1971-ben Teleki László tiszteletére emléktáblát állított a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, negyven évvel később, 2011-ben pedig Szirák önkormányzata helyezett el emléktáblát a sírbolt külső falán a nagy államférfi születésének kétszázadik évfordulóján.

Ebben az évben rendeztek kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely Teleki László küzdelmes életét és rejtélyes halálát mutatta be. Ezt követően indítványozta az intézmény akkori főigazgatója, Csorba László a sziráki kriptaépület teljes műemléki rekonstrukcióját az érintett szerveknél. A kezdeményezést hosszú előkészítés után siker koronázta: az épület a Miniszterelnökség és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásából 2017-ben megújulhatott.

Ez lett a sírbolt első átfogó rekonstrukciója, hiszen 1967 után 1990-ben is csak részleges volt a felújítás – született egy részletes tervdokumentáció, de pénz hiányában a tető elkészültével a munka abbamaradt. 2014-től aztán a Nemzeti Múzeum irányításával megtörtént a tervek elkészítése és a megfelelő engedélyek beszerzése a kriptaépület műemléki kutatásával egyetemben. A Nemzeti Múzeumban restaurálták a több száz darabra tört Wattay-szarkofágot; ennek munkálatait a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatta (2015).

A kriptában található csontok tisztítá- sára és vizsgálatára is sor kerülhetett az Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézetben Susa Éva igazságügyi antropológus vezetésével. E földi maradványokat aztán 2016. július 19-én vitték vissza és helyezték el a Teleki-sírbolt kriptájának falába (még 1788-ban) épített sírkamrában. Ez év tavaszától pedig elindulhatott a sírbolt műemléki felújítása, melynek folyamán kívül-belül végbemehettek a tervezett munkálatok.

Így az idei halottak napjától egy olyan megszépült sírhelyet is meglátogathatunk, amelyet nemcsak egy jelentős történelmi család kegyelete vehet körül, hanem egy egész nemzeté, amelyért annyi mindent tettek az ott nyugvó nagy magyarok. 

A szerző történész, szakmuzeológus, levéltáros, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, a műemléki rekonstrukció projektkoordinátora.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 45-46. számában jelent meg, 2017. november 19-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.