Emmanuel metropolita üdvözlő beszéde után meghívott vendégek is köszöntötték az egybegyűlteket. Így Erdő Péter katolikus bíboros, érsek az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) vezetőjeként elmondta, hogy a CCEE és a CEC párbeszédével erősödött az ökumenikus együttműködés. Erdő Péter hangsúlyozta: az 1971-ben alakult Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának kezdettől jó a kapcsolata az Európai Egyházak Konferenciájával. 
A jövő hétfőig tartó rendezvény első napján Erdő Péter kiemelte: haladást értek el a párbeszédben, a testvéri kapcsolatok és az egyházak teológiai és spirituális hagyományának elmélyítésében a több közösen szervezett ökumenikus találkozóval és a három európai ökumenikus nagygyűléssel. Utóbbiakat 1989-ben Bázelben, 1997-ben Grazban és 2007-ben Nagyszebenben (Sibiu) tartották.
Megemlítette, hogy a két szervezet vegyes bizottsága, amelyben a két elnökség is részt vesz, „alapvető tényezővé vált az európai ökumenikus együttműködés erősítésében”.
A bíboros reményét fejezte ki, hogy a két szervezet folytatja a baráti és hivatalos kapcsolatok építését, és közösen tudnak szembenézni azokkal a kihívásokkal, amelyek ma feladatot jelentenek a keresztények és az emberiség számára.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon és Kelet-Európa sok más országában, „amikor az elmúlt évtizedek diktatúrája megpróbálta megakadályozni többek között a hit továbbadását is, a népek érezték a szabadság vágyát és szükségességét”. Mint fogalmazott, „éreztük annak fontosságát is, hogy a társadalmi életet ne csupán egy szűken megfogalmazott ideológiára, hanem a teljes igazságra építsük”. Ebben a teljességben pedig jelen vannak a transzcendens értékek is - hangsúlyozta.
Erdő Péter megjegyezte: a mindennapi élet szekularizációja nehézzé teszi a közeledést Istenhez, és néha úgy tűnik, „alig lehet megvalósítani a szabadságról és az igazságról szóló ígéreteket”, azokat a várakozásokat, amelyek a kommunizmus összeomlása idején megjelentek. „Krisztus mégis itt van közöttünk. Ezért nem szűnik meg soha a reményünk”, Jézus pedig ma is a remény forrása Európa számára - mondta.
Utalt arra, hogy II. János Pál pápa tíz éve, a II. európai szinódus után kiadott dokumentumában bátorítóan azt írta: itt az ideje annak, hogy Európa újra döntsön jövőjéről, ennek a jövőnek az alapja pedig „a találkozás Jézus Krisztus személyével és üzenetével”.
Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte a jövő hétfőig tartó eseményt.
A vallási közösségek fontos szerepet játszanak a társadalmi kapcsolatok erősítésében és ápolásában, az emberi kapcsolatok kiteljesítésében - mondta Tarlós István főpolgármester. Tarlós István köszöntőjében kiemelte: Budapesten elevenen él a vallások sokszínűsége, ez pedig harmonizál a jelenlegi városvezetés által képviselt értékrenddel. A különböző felekezetekhez tartozók a kölcsönös tisztelet alapján sokrétű kapcsolatokat tartanak fenn egymással, s az ökumenikus imahetek, a közös karitatív tevékenység és az egyházak számtalan közös rendezvénye jól példázza mindezt - tette hozzá. A főpolgármester arról is beszélt, hogy az Európai Egyházak Konferenciája az első olyan szervezetek között volt a második világháború után, amelyek hatékonyan segítették a megbékélést, és munkájával nagy tekintélyt vívott ki. Ezeknek a közösségeknek, valamint a szélesebb együttműködés alapján létrejött Ökumenikus Chartának köszönhető, hogy az egyházak a társadalmi béke meghatározó szereplőivé is válhatnak. Arra is emlékeztetett, hogy mára különösen fontossá vált a házasság és a család intézményének és értékeinek tisztelete, megőrzése, ugyanakkor a családok védelemre és megerősítésre szorulnak. Tarlós István hangsúlyozta: „a családot semmilyen más közösségi létformával szembeállítani nem lehet és nem szabad.” Kitért arra: a nagyvárosokban élőknek alapvető fontosságú a szolidaritás tudatosítása, s a keresztény és más egyházi közösségek Budapesten igen jelentős munkát végeznek ezen a téren is. A főpolgármester azt mondta, a szeretetszolgálatok, az egyházi közösségek missziós munkája elismerésre méltó, Budapest vezetése pedig mindent megtesz azért, hogy az itt folytatott munka hatékonyabbá és teljesebbé váljék. Az eseményt levélben köszöntötte Áder János köztársasági elnök. Levelében arról írt: „Krisztus követőit összeköti hitük egyetemes üzenete. Ez pedig nem más, mint az élet értéke, méltósága, tisztelete és a szeretet parancsa.” Utalt arra is, az egyházak számára természetes, hogy egyaránt szolgálnak spirituális és társadalmi célokat, ezért „van sok olyan terület, amelyen testvéri küldetésüket együtt teljesíthetik”, az emberiség közös ügyeiben pedig összetalálkoznak céljaik. Így „az ökumené nemcsak teológiai és spirituális együttgondolkodás, hanem a célok közössége is”, a CEC pedig egyszerre együttműködési fórum és felelősségből szőtt háló - mutatott rá az államfő. Áder János úgy fogalmazott: az elmagányosodás fenyegetése elleni fellépés, a családok védelme közös kötelesség. „E feladatoktól válik Európa igazi missziós területté, ahol nagy szükség van az egyházak egyetemes erkölcsi útmutatására, biztató szavára, tapasztalatára” - tette hozzá.
A nagygyűlés ezután ügyrendi kérdésekkel folytatódott, megválasztották a nagygyűlés tisztségviselőit, szóvivőket, a jogi szakértőket, valamint megszavazták a nagygyűlés napirendi pontjait. A főtitkár, Guy Liagre a résztvevők számát, a delegáltak nemek szerinti megoszlását, a lelkészek és nem lelkészek arányát is ismertette, valamint fontosabb kérdéseket tisztázott a szavazások előtt. A jelölőbizottságok, a választási bizottság és a pénzügyi bizottság is beszámolót tartott.
Ezután pedig Olav Fykse Tveit, az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkára beszélt az európai egyházak jövőjének kérdéseiről, illetve beszámolt az EVT munkájáról a térségben. Beszéde után különböző egyházi vezetők mondták el még köszöntéseiket, illetve olvasták fel a jelen lenni nem tudók írásait.
A nap a delegáltak felekezet szerinti csoportjainak találkozásával és esti imádsággal zárult.