„A bábjáték azért hatásos, mert képszerű, s ez megfelel a gyermek vizuális beállítottságának. Dramatikus, mint ahogyan az ősi-átélési, megelevenedési forma is dramatikus. Az álom, az ábrándozás is dramatikus. (…) Az érzelmek kivetítését, lereagálását biztosítja – egy jó bábdarabon keresztül elfojtásokat, vágyakat, indulatokat lehet kiélni; erősnek, hatalmasnak, csodálatos hősnek lehet lenni, büntetni és jutalmazni lehet. S mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek következményei. A negatív indulatok levezetődnek, feloldódás, megtisztulás jön létre. Az indulat levezetése után pozitív indítékot és problémamegoldási lehetőségeket nyújthatunk a gyermekeknek a bábjátékon keresztül” – fogalmaz Bábjáték és pszichológia című tanulmányában Polcz Alain. Ezzel a szemlélettel ismerkedtünk meg a gyakorlat oldaláról Krista Anitától, aki bevezetett minket abba is, hogy a hittantanításban milyen lehetőségei vannak a bábozásnak.

Út a bábozáshoz

Krista Anita már gyermekként különleges vonzalommal kötődött a különböző textilekhez. A nagymama varrógépe mellett szeretett a legjobban lenni, ahol a fonalakat, az anyagokat figyelte és tapintotta, és már kicsiny gyermekként formálta is azokat, hogy a legkülönfélébb bábukat alakítsa ki belőlük, melyeket később életre is keltett. Innen, a nagymama széke mellől indult az a szenvedély, mely később a bábozáshoz vezette. Nagymamája – talán érezve unokája vonzalmát – többször elvitte bábszínházba, így a kisgyermek láthatta, ahogy kiváló művészek a bábtárgyakat élő előadási szereplőkké alakítják. Gimnazistaként azonban a színek is nagyon vonzották, így egy ideig a képzőművészet felé tekintett, de aztán erre is választ talált: „Ez lehet az oka annak, hogy a bábozáson túl a bábok készítését is nagyon szeretem. Folyamatosan gyűjtöm a különlegesebbnél különlegesebb textileket, hogy azokat később bábok formájában életre keltsem” – fogalmaz. Krista Anita fiatal felnőttként Londonba ment, ahol zsonglőrködni tanult, majd tudását New Yorkban is kipróbálta. A bábozás rejtelmeibe igazán a nagy bábozási hagyományokkal bíró Prágában merült el, ahol a bábjáték különböző fortélyaival ismerkedhetett meg. Idehaza a Kolibri Színház volt a kiindulópont, majd a Budapest Bábszínház stúdiójában képezte tovább magát, ahol ma is találkozhatunk művészetével. A bábszínház mellett Tatai Zsolt kollégájával saját előadásokat is tart mindig saját készítésű bábokat használva.

A báb mint oktatási eszköz

Krista Anita elkezdett együtt dolgozni Granasztói Szilvia művésztanárral, aki maga is bábjátékos, több kiváló bábos könyv szerzője. Ő vezette be Anitát a felnőttképzésbe. Először a rákospalotai leánynevelő intézetbe mentek közösen, ahol bábterápia útján igyekeztek segíteni a hátrányos helyzetű, sok szempontból kiszolgáltatott fiatal felnőtteknek. Ezzel párhuzamosan a mára megszűnt Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnáziumban s számos pedagógus-továbbképzésen tartott és tart képzést oktatóknak. A felnőttképzést a Wesley János Lelkészképző Főiskolán Granasztói Szilvia mellett folytatja, ahol igyekszik tapasztalatait az új pedagógusnemzedékeknek átadni. Mindemellett aktív munkatárs a Baltazár Színházban is, Magyarország egyedüli olyan hivatásos színtársulatában, amely értelmi sérült színészekből áll.

Bábképzés az Evangélikus Hittudományi Egyetemen

Szabadon választható tanegységként 2012-ben indított lelkész és hittanár szakos hallgatóknak képzést a teológia, ahol Krista Anita volt a tantárgyfelelős. A bábművész elmondta, hogy a felnőttképzésben már látta, hogy a megszerzett tudás a pedagógiában nagyon hasznos, így biztos volt benne, hogy a teológián tanulók is a későbbiekben ezt az ismeretet hasznosítani tudják majd. „A báb eszköz lehet a végzettek kezében, mellyel az átadandó tudásanyagot színesíteni tudják” – vallja. A hallgatókat a képzés során a bábkészítés fortélyaira, valamint számos bábozási technikára is oktatta. „Minden óra dramatikus játékkal kezdődött. Jó volt látni, hogy a teológusok milyen jó közösséget alkotnak. Az órákon különböző bábtechnikákat is megmutattam. A kurzus résztvevői megismerhették, hogy különböző előadásokhoz milyen előadásmódokat érdemes választani” – meséli. Krista Anita elmondta, hogy kesztyűsbábot, botbábot és bunraku típusú bábot is készítettek. „A hallgatók nagyon szerették a ma nagyon népszerű bunraku típusú bábot [hátulról mozgatott báb – a szerk.]. Ilyenkor asztal magasságú térben játsszuk az előadást [a tér ma már változó, inkább a báb és a mozgató együttes jelenléte a jellemzőbb], ahol jelen van a bábu mozgatója is, aki a bábot hátulról mozgatja. Ez a technika azért is izgalmas, mert egy báb részletgazdag mozdulatait több bábos összehangolt mozgatása hozza létre, így különleges lehetőséget nyújt arra, hogy több ember együttműködése létrejöhessen.” Krista Anita kitért arra is, hogy a bábozás nem csak az előadás és a tanulás miatt hasznos pedagógiai eszköz, hanem lehetőség arra is, hogy egy közösség összekovácsolódjon.

Országos Evangélikus Bábfesztivál

A bábművész elmondta, hogy a tavalyi évben különösen nagy öröm volt számára látni, ahogy korábbi tanítványa, a mára nagyvelegi lelkész, Bence Győző, kiválóan felkészült csapattal érkezett. „Egy oktatónak a legjobb visszajelzés az, ha korábbi növendéke kreatívan és a saját csoportjához igazítva viszi tovább a megszerzett tudást. Ezzel találkoztam Győzőék kiváló előadásában” – meséli örömmel. Krista Anita arra is kitér, hogy több alkalommal volt, hogy a teológián kívül, hittanároknak és pedagógusoknak tarthatott képzést a Rózsák terén található evangélikus kollégiumban. „A bábozás lehetőség a pedagógusok, lelkészek kezében arra, hogy minél színesebben és élménygazdagabban tudják a tananyagot átadni, valamint közösséget formálni” – vallja, hozzátéve, hogy meglátása szerint sokkal több ilyen képzésre lenne szükség ahhoz, hogy a bábozást mint pedagógiai eszközt az egyház minél jobban ki tudja használni. „Örömteli lenne, ha egyre több lelkész fedezné fel a bábművészet oktatási és közösségépítő lehetőségeit. Nem az az egyedüli út, hogy a lelkészek vezetik a bábcsoportot, az is nagyon jó, ha megtalálják azokat a munkatársakat, akik örömmel mennek képzésre és indítanak utána a gyülekezetekben bábcsoportot. Az eredmény garantált: a gyermekek szeretik az ilyen művészeti tevékenységet, és örömmel tanulják meg így a bibliai történeteket, valamint a szülők is szívesen viszik a gyermekeiket ezekre a foglalkozásokra” – mutat rá a bábozás gyülekezetépítő hatásáróla Krista Anita.

„A bábkészítés során a diákoknak el lehet mondani, hogy milyen bábot készítenek, hogy ki az a szereplő, akit most megformálnak, hogy milyen világban játszódik a történet. Mivel a gyermekek maguk készítik a bábokat, ezért ezekre az információkra odafigyelnek, máshogy jegyzik meg őket. A bábelőadás előkészítésénél a zenére is kitérhetünk, és láss csodát, a gyermekek még a számukra talán idegennek tűnő orgonazenét is sokkal jobban megszeretik, ha az egy ilyen előadáson hangzik el – pláne, ha elmondjuk, hogy miért fontos ez a zene. A bábjáték összetett műfaj, ahol a bábművészet, képző- és iparművészet mellett a zeneművészetnek is nagy szerepe van. A zene jelenléte a bábelőadásban felerősítheti, színesítheti, értelmezheti, tagolhatja az előadást…”