Az államfő kifogását figyelembe véve átírt törvényt pénteken 255 igen szavazattal, 57 nem ellenében hagyta jóvá ismét az Országgyűlés.

A Ház június 26-án szabályozta újra az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal korábban az Alkotmánybíróság az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. Az új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.

A köztársasági elnök a törvényt visszaküldő levelében azt írta: az egyházként elismerés rendjét újraszabályozó törvény hatályon kívül helyezi azegyházak nyilvántartására vonatkozó lényeges szakaszokat. A törvénymódosítás következő paragrafusai azonban az egyházak nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek önmagukban nem értelmezhetők. E módosítás jogbizonytalanságot okoz, a jogbiztonság elve ugyanis megköveteli, hogy a jogalkotás egyértelműen követhető és áttekinthető legyen - hívta fel a figyelmet állásfoglalásában Áder János.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter zárószavazás előtti módosító javaslatában orvosolta az államfő kifogását. A tárcavezető indoklásában azt írta: javaslata kiküszöböli a jogszabály kodifikációs pontatlanságát, amely a törvényalkotó eredeti szándékával ellentétesen a törvény egyes rendelkezéseinek a hatályvesztését okozta volna.

Egyházügyi törvény záróvitája

Lendvai Ildikó (MSZP) az államfő által a parlamentnek visszaküldött egyházügyi törvény módosításának záróvitájában arra emlékeztetett: a jogszabályt már többször dobta vissza az Alkotmánybíróság és az államfő, és kifogást emelt ellene az ombudsman is. Szerinte a fő probléma, hogy a sokszoros módosítás sem orvosolta az eredeti hibákat, amelyek közül a legjelentősebbnek azt tartja, hogy politikusok döntenek az egyházzá minősítésről. Az államfő jogbizonytalanságra hivatkozott - emlékeztetett -, hozzátéve: a törvény maga a jogbizonytalanság.

Lukács Tamás (KDNP) szerint más országok számára is példával szolgálhat a magyar egyházügyi törvény. A szocialistákat egy ateista párt utódpártjának nevezte, amely nehezen tanul és könnyen felejt. Hangsúlyozta: Magyarországon vallásszabadság van.

A PM-es Szabó Tímea független képviselő úgy vélekedett: nem technikai hiba, hogy „a Fidesz szétalázta a KDNP eredeti javaslatát". Úgy vélte: Áder János cserben hagyta az egyházügyi törvény által érintett embereket is, „cinkosa lett a kormánynak", amikor érintetlenül hagyta a nemzetközi jogvédő szervezetek által is kifogásolt részeket. Szerinte továbbra is „pofára megy a döntés" az egyházakkal kapcsolatosan, a kis egyházakat pedig nem kárpótolják.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt emelte ki, hogy a törvénynek a vallásos emberek igényét is ki kell elégítenie, így tiszteletlennek nevezte azokat, akik politikai síkra terelik az ezzel kapcsolatos vitákat. Szerinte a kis egyházak számára is elfogadható a javaslat, amely a nagy egyházaknak is megadja a kellő tiszteletet.

Hölvényi György egyházügyi államtitkár válaszában úgy fogalmazott: egy új felfogású egyházi törvény született, amelyben a legszélesebb módon vették számba a vallási közösségek érdekeit. Vallásszabadság, de miként? - ezt nevezte a törvény lényegének. A jogszabály szerinte biztosítja a vallás szabad gyakorlását. Hangsúlyozta: a jelenleg Magyarországon működő harminckét egyház száma Európában is igen magasnak számít.

Az ülésen elnöklő Jakab István a záróvitát lezárta, a szavazásra később, még a pénteki ülésnapon sor került.