A koncertet megelőző, eseménydús, 2017-es Reformáció 500 jubileumi évében a reformációi emlékbizottság támogatásával, Bachnak feljegyzéseit alapul véve, Bán István  koncepciója alapján épült meg Budavárban Magyarország legnagyobb barokk stílusú orgonája. A hazai zenei élet jelentős eseménye volt a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra, Gottfried Silbermann (1683–1753) kései hangszereinek mintájára készített, egyedülálló hangszerének első megszólalása, nem csoda, hogy megépítése óta mind jelentősebb hírnévre tesz szert zenei körökben. A hangszer építésében nyújtott szakértői munkájáért, kimagasló művészi tevékenységéért, valamint aktív budavári koncertszervező tevékenységéért az orgonista még ez év őszén, dr. Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármestertől átvehette az igen megtisztelő Budavárért emlékérmet. 

Az új budavári orgona – bár Bach életműve előtt tiszteleg – indirekt módon szorosan kapcsolódik a Kodály-évhez is, hiszen elődjén, a június 9-én elbontott Peskó-orgonán liturgikus környezetben utoljára éppen Kodály Csendes miséje hangzott el teljes terjedelmében, s ez a mű most a New York-i koncert műsorának is a gerincét alkotta. A Peskó-orgonán azóta újra muzsikálnak az angyalföldi evangélikus templomban, amelynek orgonaszentelésén, egy nappal Kodály Zoltán 130. születésnapja után szintén felcsendültek részletek e varázslatos orgonaműből. 

Bach és Kodály egyébként több szálon is kötődik Budavárhoz. A templom legendás orgonistája, Peskó György itt adta elő Magyarországon először Bach összes orgonaművét, de számtalanszor felcsendült a templom falai közt egyik kedvenc műve, Kodály Csendes miséje is. Az Úr áldása és ajándéka, hogy utódja és tanítványa, Bán István – Kormos Gyula, valamint Homolya Dávid szakértők segítségével – évtizedekkel később megépíthette azt a historizáló hangszert, amelyen Bach művei immáron valóban autentikus hangzással, kompromisszumok nélkül adhatók elő.

Nem véletlen azonban az sem, hogy az áttelepített Peskó-orgonát orgonistája az utolsó istentiszteleten, amelyen a hangszer szolgált, a Kodály-misével indította útjára, hiszen annak idején, a budavári Peskó-orgona megépülését ugyanaz indukálta, mint a mise megszületését: a második világháború rettenetes borzalmai. 

A budavári evangélikus templomot a világháború végén súlyos bombatalálat érte, s a szörnyű pusztításban az orgona is odaveszett. (Az új hangszer csak a hatvanas években, a templom helyreállítását követően épülhetett meg.) Kodály akkoriban a borzalmaktól menekülve a hegyekben, Galyatetőn kereste elcsendesedő nyugalmát, ahol a helyi plébános kérésére harmóniumra komponálta meg Csendes miséjét. A háború legvégét azonban a zeneszerző maga is Budapesten vészelte át, és a légicsapások közepette átdolgozta miséjét szólóhangokra és vegyeskarra, majd zenekarra is, és az „in tempore belli”, vagyis a „háború idején, végveszélyben” alcímet adta neki. 

A márciusi New York-i hangverseny közönségét és előadóművészét, Bán Istvánt ünnepi beszédben Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Vincze Máté, a Magyar Kulturális Intézet igazgatója köszöntötte. Bán István műsorában Kodály említett remekművét a klasszikus liturgikus egységekre bontotta, köztük Liszt és Widor Bach-átiratait adta elő a romantikus szerzők saját művei mellett, valamint a nagyhétre készülve Bach fájdalmakkal teleszőtt c-moll fantáziáját. 

A nemzeti ünnepünkön felcsendült hangverseny a Kodály-év grandiózus lezárása mellett az 1848-as forradalom 170. évfordulója előtt is tisztelgett. Ráadásként a teltházas koncerten Manhattan központi evangélikus templomában, a St. Peter’s Church-ben a magyar Himnusz hangzott el. A koncertet többségében amerikaiak hallgatták, s ők is állva csodálták nemzeti imádságunk szépségét, melyet a nagy számban megjelent magyar közösség orgonakísérettel énekelt. 

A magyar művész másnap a szintén manhattani First Presbytarian Churchben egy újabb koncertet adott Scheidt, Bach és Liszt műveivel Kossuth Zsuzsanna emléktáblájának ünnepi avatásán. A templom elöljárói és Vincze Máté mellet dr. Kumin Ferenc, New York főkonzulja, és dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár mondtak beszédet, az emléktáblát Varga Tamás szobrászművész készítette. 

Bán István hazatértét követően rögtön újra koncertezett. Szervezésében nagy sikerrel valósult meg a történelmi egyházak közti ökumenét erősítő, Főtemplomok és orgonistái című, többnapos sorozat, amely a Bach mindenkinek fesztivál keretein belül a Szent István-bazilika, a Kálvin téri református templom és a budavári evangélikus templom zenetörténeti hangszereinek és főorgonistáinak – Bán István, Bódiss Tamás és Virágh András Gábor – együttműködésével jött létre.