Ezzel az üzenettel kísérte levelét, amit elküldött a newjságon keresztül a szarvasiaknak:

Búcsú level

Kiválasztatom a búcsú levelemet fél magyarul és fél angolul. Egyedül irtom akkor bocsánat kérek a hibáimért.

És akkor jöjjön a levél:

Kedves Szarvasik,

Ez az idő nekem kell elköszöni mindenkinek. Ez nagyon nehéz nekem, mert Szarvas lett mint otthon nekem. Most van sok barátom, magyar anyam és több kedves ismerősem. Beleszerettem Szarvason és most szomorú indulni el. Én szeretnék, megköszöni mindenkit a vendégszeretetnek és a szeretetnek, amit kaptam itt. Szeretnék megköszöni a diákiamat. Ti tanítattok többet nekem mint én taníttatom nektek, mindig emlékezem rátok. A kollégáimnak, köszönöm mindenpapi segítséget nem tehettem semmit nélkültek. A boltosoknak, köszönöm a türelmet, mindenki mindig próbált érteni engem. A többeknek akik nagyon barátságos voltnak, köszönöm. Tudd, hogy egy szívem részé fog maradni Szarvason, Szarvas hiányozni fog, és mindig fogok emlékezni mindenkire.

És most tovább angolul írok jobban megmutatni az érzéseimet…

I hope you could understand my Hungarian, writing is difficult. Even my words in english cannot adequately express my profound sense of thanks for my time here in Szarvas. I hope you all have learned one one thousandth from me compared to what I have learned from you all. My hope and as a person of faith my prayer, is that you continue toward happiness in life, a happiness that is not only individual, but communal. There is a true communal spirit here, a spirit that has helped me throughout my time here. I bid you all farewell, and I wish you all the joy in the world.

Sok Szeretettel,

Matthew Zemanick
Matt
Zémaník Mátyás
Földesi Mátyás