A látogatásra néhány nappal a két Korea között 2018. április 27-én létrejött, történelmi jelentőségű panmindzsoni csúcstalálkozót követően került sor, amelyen Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Mun Dzsein dél-koreai elnök aláírták a Koreai-félsziget békéjéről, felvirágzásáról és egységéről szóló Panmindzsoni Nyilatkozatot. Ez a rendkívüli esemény fontos lépés a béke felé vezető úton, amit az ökumenikus küldöttség is meg kívánt erősíteni és támogatásáról kívánt biztosítani.
Egyházak béketeremtő szerepben
Az egész világra kiterjedő ökumenikus mozgalom több mint harminc éve elkötelezetten támogatja a megosztott koreai nép párbeszédét, békés együttélését, sőt a két ország újraegyesítését is, különösen az EVT által egybehívott, 1984-es tozansói konzultáció óta. A KCF, a Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsa (NCCK), illetve az EVT és a REV dél-koreai tagegyházai közötti kapcsolatok jelentették a Koreai-félsziget békéje és újraegyesítése mellett elkötelezett ökumenikus szolidaritási mozgalom lényegi mozzanatát.
1984-ben a japán Tozanso városában az EVT nemzetközi ügyekért felelős bizottságának (CCIA) kezdeményezésére egy, a nemzetközi ökumenikus mozgalom mérföldköveként számon tartott konzultáció zajlott a Koreai-félszigetről. Az 1950-ben kezdődött koreai háború technikailag a mai napig sem zárult le végérvényesen, mivel 1953-ban a felek csupán fegyverszüneti megállapodást kötöttek egymással, ugyancsak Panmindzsonban. A szerződés az 1953 nyarán fennálló arcvonal mentén egy négy kilométer széles, demilitarizált övezetet hozott létre, ezzel rögzítve Korea kettéosztottságát. Az 1984-es tozansói találkozón ugyan a kormányzatok képviselői nem vettek részt, ám a két országból érkező keresztyének találkozója volt az első hivatalosan is elismert „nyitólépés", melynek köszönhetően a tárgyalások elindultak. A tanácskozások főszereplői már akkor a dél-koreai NCCK és az észak-koreai KCF voltak.
Az EVT 2013. évi dél-koreai nagygyűlésén is kiemelt téma volt a két Korea jövője. „A jelen helyzet a Koreai-félszigeten arra sarkall minket, hogy megújítsuk elkötelezettségünket a térségben a békéért és igazságért, illetve a megosztott Korea újraegyesítéséért tett erőfeszítéseinkben. A hidegháború utáni időszak számos pozitív folyamata ellenére még mindig az északkelet-ázsiai térségben összpontosul a világ legsúlyosabb katonai és biztonsági fenyegetettsége” – fogalmaztak az akkori kritikus helyzetben a világ keresztyénségét képviselő résztvevők. Az állásfoglalás, amely magyarul is elérhető, részletesen kitért a korabeli geopolitikai helyzet értékelésére is.
A mostani hivatalos látogatást lezáró nyilatkozatban a delegáció tagjai hálájukat fejezték ki a legújabb fejleményekért: „hálát adunk Istennek, hogy a mai napon közösen ünnepelhettük az észak-koreai KCF és a dél-koreai NCCK képviselőivel a Panmindzsoni Nyilatkozatban rögzített politikai elkötelezettséget, amelyben a Koreai-félsziget béketörekvései kapcsán megfogalmazott régi ökumenikus remények és vágyak jutnak kifejezésre. Különösen is üdvözöljük a szándéknyilatkozatot a katonai feszültségek enyhítésére, a Korea közi párbeszéd és együttműködés előmozdítására, az 1953-as fegyverszüneti egyezmény békeszerződéssel történő felváltására, és az ünnepélyes kijelentést, hogy nem lesz többé háború a Koreai-félszigeten.”
A nyilatkozat a továbbiakban kiemeli, hogy az egyházak ünneplik és támogatják a Koreai-félsziget teljes atommentesítését, és globálisan is elkötelezettek az ENSZ atomfegyverek betiltásáról szóló 2017. évi egyezményének mind szélesebb körű elfogadtatása és megvalósítása mellett.
A látogatás során a küldöttség találkozott a KCF egyházi képviselőivel éppúgy, mint politikusokkal, köztük Kim Yong-nam elnökkel, az észak-koreai törvényhozási szerv, a legfelsőbb népi gyűlés vezetőjével, és Ri Jong Hyok professzorral, a Nemzeti Újraegyesítési Intézet elnökével. Tveit és Ferguson phenjani útjukat megelőzően Szöulban találkoztak Cho Myoung-Gyonnal, Dél-Korea országegyesítésért felelős miniszterével, aki éppúgy megerősítette az egyházak és vallási közösségek szerepének fontosságát a békefolyamatban és a koreai nép egyesítésében, mint az észak-koreai legfelsőbb népi gyűlés elnöke, Kim Yong-nam.
„A koreai nép tragikus történelmi fejezetét lezáró békeszerződés jelenti majd annak a munkának a kezdetét, ami remélhetőleg elhozza a fenntartható és biztonságos békét a régió mai és eljövendő generációi számára″ – fogalmaztak már múlt héten koreai egyházak és az ökumenikus szervezetek is, amelyek lelkesedéssel fogadták a két Korea közötti megállapodást.
Az ökumenikus delegáció Észak- és Dél-Korea csúcstalálkozóját és annak eredményét a „béke már-már csodával határos tavaszaként” értékelte a térségben hosszú hónapok, sőt évek vészjóslóan növekvő feszültségei után: „Csodálatos tavaszi idő fogadott minket Phenjanban, és nemcsak az időjárás tekintetében, hanem átvitt értelemben a Koreai-félsziget állampolgárai és kormányai közötti kapcsolatokban is” – fogalmazott az EVT főtitkára. Olaf Fykse Tveit emlékeztetett arra is, hogy „a tavasz az az évszak, amelyben azon fáradozunk, hogy a szüret idején majd bőséges termést hozzon az elvetett mag”.
A REV főtitkára, Chris Ferguson pedig úgy nyilatkozott: „mind az EVT, mind a REV elkötelezett abban, hogy tagegyházait mozgósítsa a béke felé tett lépések támogatására, amely régi vágya a világ reformátusságának a koreai nép és az egész északkelet-ázsiai régió javára”.
A magyar református közösség is elkötelezett a békefolyamatban, hosszú évek óta támogatja a koreai reformátusokat a Koreai-félsziget békés újraegyesítéséért tett erőfeszítéseikben, amit nemzetközi egyházi fórumokon is aktívan igyekszik előmozdítani. Koreai testvéregyházaink, a Koreai Presbiteriánus Egyház (PCK) és a Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyháza (PROK) egyaránt elkötelezett a megbékélés és újraegyesítés mellett, melyben alapvető eszköz a demokrácia erősítése, illetve az Észak- és Dél-Korea közötti politikai és humanitárius kapcsolat elmélyítése. A Magyarországi Református Egyház részt vett az EVT által szervezett legutóbbi konzultáción is 2014-ben a Bossey-i Ökumenikus Intézetben. A magyar nyelven is elérhető zárónyilatkozatban a résztvevők konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg, imanapot jelöltek ki a koreai újraegyesítés reményében, a fiatalok bevonását és politikai lépéseket sürgettek, amelyek mára megvalósulni látszanak.
A magasrangú egyházi küldöttség „valamennyi egyházat, valamennyi, az Úr Jézus Krisztus hívásának engedve békekövetként szolgáló keresztyén közösséget és minden jóakaratú embert arra szólít fel, hogy támogassák a Korea vezette béketörekvést a Koreában, a térségben és világszerte megvalósítandó, fenntartható béke alapjául és kereteként szolgáló Panmindzsoni Nyilatkozatban foglaltak szerint”.
A hivatalos látogatást lezáró sajtókonferencia a REV Facebook-oldalán teljes terjedelmében megtekinthető. A REV végrehajtó bizottságának tagjai, köztük Erdélyi Diána külügyi referens, időközben megérkeztek Szöulba, hogy egyhetes tanácskozásuk során a szervezet elkövetkező, hétéves munkájának stratégiájáról döntsenek. A 22 fős testület találkozását egy rendkívüli békeimával kezdte meg a koreai református egyházvezetők részvételével.