Szíria, a menekültek hazája – II. Efrém ortodox pátriárka

II. Efrém pátriárkáról tudni kell, hogy hazánkban is járt már, és a magyar állam is segítette adományokkal a szír ortodox egyház újraépítési munkálatait. Előadásában bibliai példákat idézett az idegenek befogadásával kapcsolatban. A péntek reggeli áhítat igéjére építve példának hozta fel, hogy Ábrahám is megvendégelte a három idegent, akikről kiderült, hogy angyalok voltak. A befogadás, a filoxénia (a xenofóbia ellentéte) határozta meg előadása központi gondolatát. A pátriárka azt sem hallgatta el, hogy a vallási extremizmus mai célja a haszonszerzés: a fegyverek eladása és katonák fenntartása nagy vállalatoknak hajt hasznot. De így nagyon sok ember válik a háborúk áldozatává és végső soron menekültté. Libanonban harminc-harmincöt százalék a menekültek aránya.

Európa számára kényes és megosztó kérdés a menekültek helyzete. Ahogy a pátriárka fogalmazott: azt is látnunk kell, hogy az eredendően keresztény értékek kérdésessé váltak az elvilágiasodás és az ateizmus folytán. Az egyházvezető rámutatott: Szíriából a keresztény lakosság mintegy negyvenöt százaléka menekült el – az ismert okok a biztonság és a megélhetés hiánya. II. Efrém pátriárka segítséget kért: a mindenkori egyház tagjainak nagyvonalúságára van utalva, de ezek a tagok ma Szíriában maguk is segítségre szorulnak. A nem keresztények száma magasabb, mint a keresztényeké. A keresztény egyházak pedig Szíriában megnyitották kapuikat a menekültek előtt, ezzel biztosítva a befogadást országukban (még így is sokan maradtak a menekülttáborokban). Ezenfelül együtt is imádkoztak velük, ami része a vendégszeretetnek. A pátriárka így zárta gondolatait: „Boldog vagyok, hogy elmondhatom: a krízis sokkal szorosabban kapcsol össze bennünket, keresztényeket, mint korábban, mert szükségünk van egymásra.”

A közvetlen veszély elmúltával segítenek az embereknek visszatérni, felépíteni a házaikat és életüket. Sokan ennek ellenére nem akarnak visszatérni, mert félnek, hogy megint elveszítik az otthonaikat. Az üldözés sokakat elsodort, főként Nyugat-Európába. A pátriárka aláhúzta előadásában: sokkal jobb, ha a menekülteknek helyben segítenek, és nem viszik őket más országba. Arra kérte a befogadó egyházakat, hogy segítsenek abban, hogy a menekülők megmaradhassanak az ősi keresztény hitükben és helyükön.

Végül még egy fontos kérdést osztott meg a nagygyűlés résztvevőivel, a prozeletizmus problémáját, amellyel arra utalt, hogy sok ember a jobb életkörülmények miatt nem tér már vissza Szíriába, holott a hiányuk érezhető. 

Minderről bővebben a https://assembly2018.ceceurope.org/blog/hospitality-called-love-tenderness/ oldalon olvashatnak.

Görögország, az első célország: Meletis Meletiadis, a Görög Református Egyház zsinatának elnöke is szólt

A görög egyházfő az egyik befogadó ország szemszögéből taglalta a menekültproblémát, melynek kérdése szerinte nem a menekültek befogadásának megoldásáé egyedül, hanem a háború befejezésé is. Vissza kell fogni a nagyhatalmakat a közel-keleti térségbe történő fegyvereladásban. Meletis Meletiadis azt a folyamatot mutatta be, hogyan segítettek a görög egyházak a bajba került embereknek.

Az előadás a CEC honalpján olvasható hamarosan: https://assembly2018.ceceurope.org/blog/files/gen_11-reflection-rev-meletis-meletiadis/

Magyar megszólalók

A workshopok között két magyar evangélikus érdekeltségű beszélgetés zajlott: dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára vezette azt a délutáni programot, amelynek címe ez volt: No Peace Without Justice! No Justice Without Peace!, azaz: Nincs béke igazságosság nélkül és nincs igazságosság béke nélkül! A másikban dr. Kodácsy-Simon Eszter közreműködött, az eszmecsere címe Witness to Climate Change, Justice of God's Creation, Hospitality to all Creatures volt a CEC újonnan megalakuló bizottsága, a Peace Task Force elnevezésű Béke munkacsoport létrejötte kapcsán, melynek egyik leendő munkatársa dr. Fischl Vilmos.

A CEC Peace Task Force válasz lehet a CEC missziójának kihívására: Isten megbékítő küldetésének eszköze lehet. Proaktív és reaktív módszerekkel elsősorban a koordináció, mediáció és támogatás lesz a munkacsoport feladata. Mediációs céllal a következő problémák esetén szolgál megoldásokkal a CEC számára: 

1. Válasz keresése a háborús és hasonló konfliktushelyzetekben
2. Béketeremtés
3. A különböző konfliktusos helyzetek kezelése (hosszú távú folyamat)

A várhatóan 2019-ben megalakuló Peace Task Force szeretne tagegyházakat és más partnereket bevonni a béketeremtés folyamatába.