Az év óvodapedagógusa

Hujber Istvánné negyvenegy éve dolgozik fáradhatatlan derűvel, munkáját mindig a szelíd határozottság, a szerény magabiztosság és az önzetlen közösségformálás jellemzi. Az evangélikus keresztyén kisgyermeknevelés tartalmi, módszertani, és gyakorlati megvalósításának tevékeny útkeresője, együttműködő megvalósítója, kitartóan, a keresztyén értékeket szem előtt tartva szolgálja óvodája közösségét, kiegyensúlyozott vezető és kolléga. Emberileg hiteles, munkájában ötletes, az óvodai nevelés alapprogramjában megfogalmazott feladatokat jó érzékkel, szakmai tudással fordítja le a legkisebbek nyelvére. Személyisége meghatározó az óvoda arculatában és életében. Mértéktartó, nem ítél, véleménye útmutatás a rábízottak számára. Szakmai tudásával, emberi együttérzésével, segítőkészségével vívja ki a szülők és a munkatársak elismerését, együttműködését.

Evangélikus vallását gyülekezetében belső meggyőződésből, hitéből gyakorolja. Gyülekezetének aktív, építő tagja. Keresztyén hite munkájában, a gyermekekhez, szülőkhöz, kollégákhoz, az adódó problémahelyzetekhez fűződő elfogadó viszonyában is tükröződik.

Az MEE Nevelési és Oktatási Bizottsága Hujber Istvánnénak a hosszú évek óta tartó, a keresztyén kisgyermeknevelésben tanúsított értékes és értékteremtő munkájának elismeréseként az Év Óvodapedagógusa címet adományozza.

Az év tanítója

Néző Sándorné több szálon kapcsolódik a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközséghez, hiszen itt született, itt keresztelték, itt konfirmált, itt kötött házasságot. A gyülekezet aktív tagja, részt vállal a gyermekek keresztény szellemiségű nevelésében, kórustag és a cserkészcsapat aktív segítője is.

Pedagógusi pályáját 1984-ben kezdte képesítés nélküli nevelőként, majd diplomája megszerzése után a kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskolában helyezkedett el tanítóként. Munkáját a mai napig kitartó lelkesedéssel, szeretettel és nagy szakmai hozzáértéssel végzi. Kimagasló szakmai felkészültsége, személyes emberi hozzáállása, keresztény értékrendje az iskola vezető pedagógusává tette. Hosszú évek óta munkaközösség-vezető, illetve mentorként is segíti a főiskolai hallgatók és pályakezdő tanítók beilleszkedését intézménye közösségébe.

Következetes nevelő munkája párosul egy rendkívül innovatív pedagógusszemlélettel, így rugalmas és nyitott az új módszerek bevezetésére. Szilárd erkölcsi tartásának, önmagával szembeni igényességének köszönhetően olyan pedagógust ismerhetünk meg benne, akinek kisugárzása a környezetében élőkre is hatást gyakorol.

Munkáját, hivatását érezhetően áthatják Pál apostol szavai: „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek...” (Kol 3,23)

A fentiek alapján az MEE Nevelési és Oktatási Bizottsága az Év Tanítója címet Néző Sándornénak adományozza.

Az év tanára

Cserepánya Ella nyelvész, magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár. 2001-ben kezdett el dolgozni az intézményben kollégiumi nevelőként. Munkáját azóta is kiemelkedően, lelkiismeretesen végzi. Több közösségépítő programot szervezett a diákok és dolgozók részére. A különböző felekezetű kollégisták hitben szeretetben, ökumenikus szellemben való nevelése mellett nagy figyelmet fordít a hagyományok ápolására, megőrzésére, de tevékenységei kiterjednek a tehetséggondozásra, egészséges életmódra nevelésre is. A könyvtár alapítása is az ő nevéhez fűződik, s a mai napig segít az állomány megőrzésében, gyarapításában.
Évek óta elhivatott diakóniai szolgálatot végez. Gyűjti és továbbítja a különféle adományokat az arra rászorulóknak. Kezdetektől fogva ellátja a szülői munkaközösség és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartást. Több sikeres projekt kapcsolódik a nevéhez akár a generációk együttműködésével, akár a határon túli kapcsolatok erősítésével kapcsolatban.
Nyugdíjas éveihez közeledve arra törekszik, hogy tudását, tapasztalatait fiatalabb kollégáinak átadja, hogy minél jobb és eredményesebb nevelőtanárrá váljanak.
Munkássága és személyes szolgálata alapján az MEE Nevelési és Oktatási Bizottsága az Év Tanára kitüntető címet adományozza Cserepánya Ella kollégiumi nevelőtanárnak. 

Az év tanára posztumus

Wildné Vinczepap Mária tanári pályáját 1985-ben Mezőberényben, a Petőfi Sándor Gimnáziumban kezdte. Az azóta evangélikus fenntartásba átvett intézmény azokban az években alakította ki német két tannyelvű oktatását. 1991-től dolgozott a soproni líceumban, így az iskola visszavételének kezdeti lépéseitől építhette a tradíción nyugvó, de az új kihívásoknak is megfelelni kész újra evangélikus iskolát. Német nemzetiségi tagozatvezetőként feladatai közé tartozott a német előkészítő évfolyam és a német nyelv és irodalom tantervének elkészítése, tankönyvírás, tankönyvek lektorálása, cserekapcsolatok szervezése.
1994-től tanított történelmet német nyelven, célja a kilencvenes évektől egy olyan, a magyar és német történelemoktatás pozitívumait ötvöző egyéni módszer kidolgozása volt, amelynek segítségével diákjait a tényanyag ismerete mellett önálló következtetések levonására, logikus gondolkodásra próbálta nevelni. Örömmel tanított, és tanítványai által elért számos siker is szorosan kapcsolódott a hivatását szerető tanár életpéldájához. 2013-tól a történelem munkaközösség vezetőjeként mentorálta a fiatal kollégákat, majd 2014-ben elvégezte a szaktanácsadói képzést, így immár saját intézményén kívül is végezhette ezt a munkát az EPSZTI történelem-szaktanácsadójaként. Pályája kezdete óta vallotta, hogy nem attól jó tanár valaki, ha minden trendi módszerből átvesz valamit, hanem ha szívvel-lélekkel igyekszik motiválni tanítványait.
A váratlanul korán eltávozott kollégánk számos érdemét sorolni bizony nem volna nehéz; a hitvalló élet, a hivatásként megélt pálya megannyi átélt pillanata tükörcserepét villantja, ragyogtatja fel az emlékezet. A jó tanár, jó ember is: nagyon ért ahhoz, amit tanít és azokhoz, akiket tanít, de jól akkor tanít, ha hiteles ember, elkötelezett és áldozatkész.
Wildné Vinczepapp Mária ilyen volt életében és ilyen lett halálában is.

Az Arany Lélek díj jutalmazottja

A Nemzetközi Mosolyrend példáján az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet 2016-ban megalapította az EPSZTI különdíját Arany Lélek néven. A díjra a jelölést minden tanév végén az MEE nevelési-oktatási intézményeiben tanuló diákok, valamint az óvodába járó gyermekek képviselői adhatják be. A felterjesztett dolgozók/felnőttek közül a díj alapítója által létrehozott bizottság választja ki az elismerésben részesülő személyt.
A díjat az a dolgozó kaphatja meg, aki kiemelkedik a gyerekek iránt tanúsított szeretete, gondoskodása és segítségnyújtása tekintetében, illetve aki rendkívüli módon hozzájárult a gyerekek kiegyensúlyozottságához, boldogságához és jólétéhez. Idén az Arany Lélek díjat az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium diákönkormányzatának felterjesztése alapján Fazekasné Jankov Ildikó tanárnő érdemelte ki. Az alábbiakban a diákönkormányzat (DÖK) ajánlásából idézünk:
„Fazekasné Jankov Ildikó iskolánk angoltanára 1997 óta, és a diákönkormányzat segítőtanára több mint egy évtizede. Ildikó néni fejlesztőtanár is, de mindenekelőtt családanya. Tanárként segítőkész, kedves, motiváló, empatikus, pozitív, építő, higgadt és türelmes. A DÖK segítőtanáraként pedig hihetetlenül kreatív, lelkes, gondoskodó, lendületes és igyekvő. Az említett szerepek mindegyikében igazán kiegyensúlyozott. (…)
Ildikó néniből árad a boldogság és sugárzik a szeretet, továbbá mindig azon van, hogy a gyermekek is minél boldogabbak legyenek, és örömüket leljék az iskolai létben.
Igyekszik minden téren segítséget nyújtani, legyen szó tanulásról, búról, bánatról, hiányról. Teljes nyugalommal támaszkodhatunk rá, hiszen ahol tud, ott segít. Ezzel a tanulók életében egy biztos pontot ad, emiatt sok tanár példát vehet róla.
Kiváló tanár, ráadásul kiváló vezető is. Ezt mi, a DÖK tagjai tanúsíthatjuk csak igazán. Örömteli, élvezetes együtt dolgozni vele. Úgy véljük, hogy mindenki ilyen »főnökre« vágyik: lelkes, kitartó, kreatív, motiváló, segítőkész, humoros, kedves. (…) Ő nem egyszerűen, »csak« tanít, hanem nevel, gondoskodik, segít, szeret, inspirál, példát mutat. Mindannyiunk nevében írhatom, hogy a fent leírtak alapján a tanárnő rászolgált arra, hogy megkapja az Arany Lélek díjat. (…)
Kívánjuk, hogy megismerhessék személyesen, és Önöket is elvarázsolhassa megragadó egyéniségével!”