Bucz Hunor, a Térszínház igazgatórendezője – a zeneszerző édesapja – így ír a mű létrejöttéről és lényegéről: „Bucz Magor Búcsúfia című zeneművét Benedikty Tamás Szuvenír című történelmi nagyregénye ihlette. A szuvenír emlék jelentésű, világias fogalom. A Corvin köz hőseiről szólva kesernyés irónia jelzi, hogy a forradalom gyermekei és a szabadság, amiért a pesti srácok küzdöttek, hovatovább elfelejtődnek.
A búcsúfia szakrális megfelelője a vásárfiának. A búcsú kegyelmi állapot – 1956 nemzetünk életében kegyelmi állapot. A szóösszetétel, a témát illetően, az 56-os generáció és a ma ifjúságának apa-fiú kapcsolatával mint jelentésárnyalattal bővül. A szuvenír keserű iróniája lírai tiszteletadássá oldódik abban a kapcsolatban, amelyet a búcsúfia sugall. Gyermeki hit a lélek szabadságában és a szeretetben.”
A zeneszerző a hagyományos műfajok határainak átlépésével új szintézist hozott létre. Az oratórium egyedi előadó-apparátusa: három énekes, két színész és nyolctagú kamaraegyüttes. Az előadók megérdemlik, hogy név szerint megörökítsük őket: Messaoudi Emina, Téri Sándor színművészek; Szentes Anna – szoprán, Farkas András – tenor, Borka Ákos – bariton; Siklósi Kristóf – fuvola (piccolo, altfuvola), Sándor Balázs – klarinét (basszusklarinét), Ion Curteanu – magyar cimbalom, Demeter Áron – zongora (csembaló), Balla Ákos – ütőhangszerek, Körmendi Johanna – hegedű, Kónya Attila – gordonka, Botár Bence – nagybőgő; vezényelt Kaposi Bence.
A háromnegyed órás mű tizennégy rövidebb-hosszabb tételből áll (emlékeztetve akár a keresztút tizennégy stációjára is). A mottó az első tételben szólal meg: „Szent lázadások, vágyak s ifju hitek / Örökös urának maradni: / Nem adatik meg ez mindenkinek, / Csak aki véres, igaz életű.” (Ady Endre: Ifjú szívekben élek)
Már a címek felsorolása is érzékelteti a kompozícióban izzó drámát. 1. Szent lázadások; 2. Csönd van; 3. A világrend lövetne; 4. Kelj fel, és járj!; 5. Magával sodor a tömeg; 6. Géppuskából ugat a halál; 7. A srác meginog; 8. Támadj fel, Petőfi!; 9. Mint a mókus fenn a fán; 10. Statáriális tárgyalás; 11. Ne álljatok le szvingelni a halállal; 12. Halálnak halálával halsz; 13. Füst- és porfelhőben; 14. Őrködnek a mennyei barikádokon.
A szövegkönyv megszerkesztése, a szövegrészletek megszólaltatásának változatossága, a hangszerelés összeállítása, a különböző zeneszerzői technikák alkalmazása, a hangszínekben rejlő lehetőségek kiaknázása – mind azt mutatja, hogy az ifjú komponista megértette az apák, sőt nagyapák generációjába tartozó Benedikty Tamás üzenetét. (A Szuvenír írója gimnazistaként részt vett a forradalomban, később pedig néhány olyan gondolatáért, amelyet joghallgató korában a többpártrendszeren alapuló polgári demokrácia államszervezetéről írt, államellenes izgatás vádjával be is börtönözték.)
A tudósító nem csupán a bemutatón szerezte benyomásait, hanem a partitúrát is megkaphatta az alkalom előtt. Így lehetősége nyílt arra, hogy áttekintse a mű felépítését, és olyan szövegeket is meghallhatott a bemutatón, amelyek a hangzás erőteljessége miatt nem érvényesülhettek.
Az oratórium egyik oszlopa a 13. tétel, amely a tankdübörgést és a bombázást, az ebből keletkező káoszt ábrázolja felkavaró módon. A csúcsponton a tenor a Szózat egy sorát énekli: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért.”
A 9. tétel a zenei paródia eszközével is él. A kupacba hajigált tetemek ábrázolásának döbbenetét a Mint a mókus fenn a fán úttörődal bugyuta megszólalása ellenpontozza. A zene néhol csárdásra emlékeztet, majd koloratúrszoprán operaária-zárlattal érzékelteti a helyzet abszurditását. (Nagy előképként eszünkbe juthat Bartók Béla Concertójának negyedik tétele, ahol a hazaszeretet dallamát katonacsizmák groteszk hangjai tiporják el.)
A változatos hangszerelésből kiemelkedik a klarinét és a cimbalom: ők indítják a kompozíciót, és ők adják meg a végkicsengést is a bariton utolsó mondata után: „Őrködnek a mennyei barikádokon. Őrködnek.”
Mi pedig emlékezzünk, és ne felejtsük őket!
A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 25–26. számában jelent meg 2018. július 1-jén.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.