A legéndi gyülekezet nyolc éven át olyan tisztelendővel élhette együtt mindennapjait, aki odafigyelt kicsikre és nagyokra, fiatalokra és idősekre egyaránt. A boldogságban együtt örült velünk, a nehézségekben támaszt nyújtott, és velünk/értünk imádkozott.

A gyermekeknek hittant tanított, lerajzolta nekik a teremtés történetét, megkérdezte és meghallgatta, ők miről mit gondolnak, bevezette őket hitünk alapjaiba. Később segítette őket a konfirmációra történő felkészülésben is, gyarapította a gyülekezetet. Házasulni szándékozókat készített fel a közös életre, és osztotta meg velük a hármas fonál erősségének mibenlétét. Imádkozott mindannyiunkért, amikor mélységeinket éltük, nehézségekkel álltunk szemben. Amikor az Úr magához szólította szeretteinket, elbúcsúztatta őket, és támaszt nyújtott az itt maradtaknak, hogy vigasztalást találjanak.

A gyülekezetet nem csak lelkiekben építette. Az újraöntött harang és két társa felújított templomba hívogat minket és minden olyan embert, aki vasárnaponként Isten igéjével szeretne töltekezni a következő hétre. Megszépült a gyülekezeti ház is, és reménység szerint nemsokára az orgona is újra megszólalhat.

Eszlényi Ákos tisztelendőnek köszönhetjük, hogy a gyülekezeti tagok számára a vasárnap ezek alatt az évek alatt mindig ajándék volt. A prédikációkat hallgatva sokszor ezt éreztük: „Hiszen ez nekem szól! Hiszen ez rólam szól!” Valódi útravalót kaptunk, lelki táplálékot, amely erőt adott a következő hét esetleges küzdelmeinek legyőzéséhez. 

Nemcsak az evangéliumot adta nekünk, hanem a saját tapasztalatait is mindig őszintén megosztotta velünk, hibáit és esendőségeit sem titkolta el soha. Nem volt ritkaság, hogy a gyülekezet együtt nevetett a vasárnapi istentiszteleten, ahogy az sem, hogy alkalomadtán meghatottan csorogtak a könnyeink.

Milyen hatalmas Isten szeretete, hogy mindezt nekünk ajándékozta!

Az ünnepi istentisztelet zárásaként a gyülekezet közös imával kérte Isten áldását Eszlényi Ákos további szolgálatához, majd szeretetvendégség keretében nyílt lehetőség személyes beszélgetés során feleleveníteni az elmúlt éveket és tervezni az eljövendőket.