Vaskó Józseftől, a maglódi gyülekezet gondnokától, a polgári kör egyik vezetőjétől származott az ötlet: olyan találkozást kellene szervezni a testvértelepülések és gyülekezetek között, amely kimondottan fiataloknak szól.  A cél az, hogy ez a találkozás erősítse őket evangélikus hitükben, magyar identitásukban, biztassa őket arra, hogy barátokká válva, legyenek folytatói a partneri kapcsolatoknak. Az ötletet felkarolta és a szervezésben tevékenyen részt vett Kérges László egyházközségi felügyelő, aki egyben Maglód város alpolgármestere is. Az ötletet és a terveket megvalósulás követte. Július 31-től augusztus 3-ig közös tábort tartottak a két település konfirmált evangélikus fiataljai számára Maglódon. Hosszúszóról nyolcan érkeztek. A maglódiakkal kiegészülve napról napra 16-23 fő között mozgott az alkalmakon részt vevő tizenévesek száma.

Az élményekben gazdag program Maglód nevezetességeit meglátogató lovaskocsizással kezdődött a Váli József hajtotta fogaton. Az evangélikus templom megtekintése után pedig a haranglábban hallgatták meg az esti harangszót a táborozók. Vidám, tábortüzes ismerkedési esten találtak egymásra a hosszúszói vendégek és szállásadó házigazdáik.

A reggeli áhítatokon az első keresztyén gyülekezet tagjainak egységéről szóló igevers magyarázata hangzott fel: „Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.” (ApCsel 2,42) Az áhítatok megtartásában a helyi lelkész szolgálatát Ferenczy Erzsébet felvidéki missziós lelkész, Sánta József monori lelkész, P. Nagy Krisztina és Slezák Bence maglódi teológushallgatók segítették.

Az ötnapos program részét képezte a Maglód helytörténetével való megismerkedés. Varga Zoltán könyvtárigazgató vezetésével járták végig a patakparti helytörténeti sétányt, tekintették meg a helytörténeti gyűjteményt és a városi könyvtárat. 

Az ifjak számára a hét egyik legnagyobb élménye a Parlament és benne a magyar koronázási jelvények megtekintése volt. Az Országház épületében dr. Sándor Tamás, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának titkára fogadta a csoportot. Az Esterházy János felvidéki magyar mártír politikusról elnevezett teremben beszélt nekik célkitűzéseikről. A Magyar Országgyűlés épületének megtekintését dunai hajózás követte. 

A hét közepén, mintegy lazításképpen, Kecskeméten strandoltak a táborlakók. A fürdőzésből hazaérkezve Szűcs József és Mátyás József régi korok fegyverzetével ismertette meg a gyerekeket. Ezt követően Késmárky Uzonka tanárnő vezetésével magyar népdalok éneklésétől zengett a gyülekezeti terem.

A másik nagy favorit program a Bibliamúzeum felkeresése volt a pesti Ráday utcában. Tímár Gabriella múzeumvezető rövid ismertetője után a fiatalok párokat alkotva járták be a gyűjteményt, együtt keresve a helyes választ a bibliai totó kérdéseire. Rövid Budapest-Deák téri templomi-múzeum alagsori csendesség után a Hősök terét kereste fel a csapat. Miután Maglódra hazatértek, a Maglódi Nőklub tagjai Pavlovics Lászlóné vezetésével rurka (édes tekert sütemény) készítésébe és evésébe vonták be a résztvevőket. A Kacamajka Néptáncegyüttes képviseletében Lévainé Gömöri Tamara, Galambos György és társaik a maglódi népviseletet mutatták be a gyerekeknek, majd népi játékokat játszottak velük. A csütörtök estét medencés kerti parti zárta a Petrovics család hajlékában.

Az utolsó napon a magyar rovásírás rejtelmeibe nyertek bevezetést a fiatalok. Ezt követően Tódor Ilona elnök asszony a helyi Erdélyi Kör kézművestáborába invitálta a felvidékiek csapatát.

A hét folyamán a fiatalok ellátásáról a maglódi gyülekezet asszonyai, a Roszicska Hagyományőrző Egyesület tagjai gondoskodtak. Rengeteg ételt, süteményt, gyümölcsöt ajánlottak fel részükre. 

A záró úrvacsorás istentiszteleten Németh Mihály lelkész az emmausi tanítványokról beszélt a fiatalok gyülekezetének. „Bár Jézust testi szem nem látja, mégis velünk van. Térben és időben elszakadva mi sem látjuk egymást a következő találkozásig. De felismerhetjük, hogy Isten velünk van Jézusban, és mi egyek lehetünk vele és egymással a lelki közösségben, a kenyér megtörésében, az úrvacsora vételében” – hangzott az evangéliumi biztatás.

A programzáró ebéden a rendezvényt támogató önkormányzatok nevében Tabányi Pál maglódi és Novák Tamás hosszúszói polgármesterek mondtak köszönetet a szervezőknek, a résztvevőknek, a szállásadó családoknak és a támogatóknak. Mindkét település vezetője elkötelezte magát a folytatás mellett.

A záró istentiszteleten egy piros kartonból kivágott szívre írhatták fel a gyerekek, hogy miért adnak hálát Istennek. Volt, aki a strandolást, volt, aki a parlamenti látogatást vagy a Bibliamúzeum felkeresését köszönte meg. Hálát adtak a finom ételekért, azért, hogy egyáltalán itt lehettek. De a legmegrendítőbb mégis az új barátokért való hálaadás volt. Hiszen ennek az elérése volt a valódi cél: szülessen barátság magyar és magyar, evangélikus és evangélikus fiatalok közt Maglódon és Gömörhosszúszón.