Maglód

Az evangélikus egyház legtöbb gyülekezetében Cantate vasárnapján újra kinyíltak a templomok kapui. Ha az arcmaszkok miatt halkabban is, de újra zengtek koráljaink. A hagyományos kórustalálkozókat azonban egyelőre továbbra sem lehetett megtartani. Az énekkarok, amelyek máskor hosszú hetekig készülnek ezekre az alkalmakra, többségében még a pandémia közösségi életet lebénító hatása alatt állnak. Mennyire sínylették meg a világjárvánnyal összefüggő korlátozó intézkedéseket a gyülekezeti kórusok? Milyen alternatív megoldásokkal tudták tartani a kapcsolatot a karnagyok a tagokkal? És hogyan, milyen reménységgel készülnek ők a nyitásra? Sorozatunkban eltérő létszámú, zenei előképzettség tekintetében is más-más adottságokkal bíró, az ország különböző pontjain működő kórusok vezetőit szólaltatjuk meg. Sorozatunk 2. részében Simon Barbara számol be a maglódi Magdala ökumenikus kórus elmúlt bő egy évéről.

Maglód – Karácsonyfatalp; májusfa színes szalagokkal-kendőkkel; őszi örökség ünnep; pünkösd. Szavak talán értelmetlenül összeválogatott halmazának tűnik ez a felsorolás. Ha azonban azt írjuk le, hogy a maglódi evangélikusok pünkösdi templomdíszítő szokását karácsonyfa talpakba helyezett májusfákkal mutatták be a szentendrei Skanzen őszi örökség ünnepén, így talán már kapiskáljuk, hogy miről lehet szó.

Maglód – „Isten én bizodalmam” – kezdi önéletrajzát Szeberényi Lajos. Valamivel később így folytatja: „Születtem Pest vármegye Maglód helységében 1820. augusztus 15., hol atyám Szeberényi András evang. lelkész, anyám Krizsek Katalin volt. Gyermekkoromat 7 éves koromig jó szülőim gondos felügyelete alatt töltöttem. De mihelyt a 7 évet elértem, atyám sajnálva, hogy a magyar nyelvben nem eléggé jártas, nehogy e bajnak kitéve maradjak, engem két évre a szomszédos Rákos-Csabára adott az ottani reform. lelkészhez magyar nyelvre, 1830. pedig Selmecre küldött Szeberényi János nagybátyához, hol 9 évig tanultam.” Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Petőfi Sándorral. Szeberényi Lajosból makói, szegedi, pozsonyi evangélikus lelkész, teológus, újságíró, költő, műfordító, egyházi és pedagógiai író, a magyar–szlovák szellemi közeledés szószólója lett.

Maglód – Az evangélikus tavaszköszöntő egyházi szokásnak megfelelően 2020. május 30-án, pünkösd szombatján, a Maglódi Evangélikus Egyházközség újból feldíszítette templomát.

Maglód – „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” – A XIV. Kárpát-medencei Magyar Találkozó alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a maglódi evangélikus templomban. Ezen igehirdetéssel szolgált Ferenczy Erzsébet evangélikus lelkész, aki a felvidéki magyar nyelvű evangélikusok között végez missziói szolgálatot; többek között épp a maglódiak testvérgyülekezetében és testvértelepülésén: Gömörhosszúszón is.

Hosszúszó – Hét esztendővel ezelőtt kötöttek testvérgyülekezeti megállapodást a maglódi és a gömörhosszúszói gyülekezetek. Október első szombatján maglódiak 20 fős csoportja indult a Felvidékre, hogy a találkozás örömében kölcsönösen erősödhessenek egymás hite által.

Budapest – A Sanghajban megrendezett nemzetközi múzeumi és kulturális intézmények audiovizuális fesztiválján a Maglódon élő evangélikus etnográfus, Koltay Erika és munkatársa, Csorba Judit filmrendező, muzeológus a maglódi pünkösdi templomdíszítésről készített filmjükkel dokumentumfilm kategóriában bronz elismerésben részesültek. A Magyar Néprajzi Múzeum munkatársaival a film készítéséről, evangélikus népszokásunkról és a fesztivál érdekességeiről is beszélgettünk.

Maglód – Sanghaj – A Maglódon élő evangélikus etnográfus, Koltay Erika és munkatársa, Csorba Judit muzeológus, rendező korábban a maglódi pünkösdi templomdíszítésről készítettek kisfilmet, amely most Sanghajban nemzetközi díjban részesült.

Maglód – Pünkösd Maglódon az esztendő legszebb ünnepe. A gyülekezetben máig él az evangélikus szlovákok – napjainkra a legtöbb helyen megszűnt – pünkösdi hagyománya: a zöldágazás. Ez régen azt jelentette, hogy ilyenkor nemcsak a lakóépületeket, hanem a templomokat is feldíszítették zöld ágakkal. A maglódiak pünkösdi templomdíszítő szokása máig élő egyházi szokás, melyet a múlt évben felvettek a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Jegyzékére.

Maglód – 2019. június 2-án került sor Lukács Máté András lelkészjelölt vizsga-istentiszteletére a maglódi evangélikus templomban. A maglódi gyülekezetben eddig Laczi Roland, Benkóczy Péter, Pethő-Szűcs Mária, László Lajos Gergely, Kulcsár Márton és Zahorecz Pál szolgáltak hatodévesként. Lukács Máté András így a gyülekezet hetedik, és Németh Mihály lelkész hatodik mentoráltjaként érkezett 2018 őszén Maglódra. Gyakorlati éve alatt megismerhette, és el is sajátíthatta mindazokat a feladatokat, melyek a lelkészi szolgálatban várnak majd rá. A gyakorlati év lezárása, egyben csúcspontja kétségtelenül a vizsga-istentisztelet.