– Nagypapád és édesapád is evangélikus lelkész. Mit jelent ez számodra?

– Olyan családban nőttem fel, ahol minden egyes hétvége az istentisztelet köré rendeződött. Teológustársaimnak azt szoktam mondani, abból a szempontból van előnyöm, hogy látom, a lelkészeknek milyen az életük, tudom, hogy mit jelent egy hétvége vagy egy családi nyaralás megtervezése.

– A matematika és a gazdaság is nagyon érdekel, mégis a teológiára jelentkeztél. Miben látod a lelkészi szolgálat és a gazdaság kapcsolatát?

– Ma egy gyülekezeti parókus lelkésznek tisztában kell lennie a világ gazdasági helyzetével is ahhoz, hogy egy sikeres, épülő gyülekezetet vigyen. Egy gyülekezet az elsődleges feladatán, a lelki közösség megélésén túl gazdasági szervezet is. Az istentiszteleteken, bibliaórákon, tanításon és kazuális szolgálatokon túl a pályázatírás, pénzkezelés, számlavezetés és még sok más teendő a lelkész feladata is. Gyülekezeti vezetőként tisztában kell lennünk ezzel.

– Békéscsaba idén ünnepli újratelepítésének háromszázadik évfordulóját. Mit jelent ma békéscsabai evangélikusnak lenni?

– Gyermekkoromból is úgy emlékszem, hogy egy nagyon élő gyülekezetünk volt, de az ünnepek ehhez hozzátettek. Tavaly a reformáció kezdetének évfordulója, idén a városalapítás ünnepe köré rendeződik a város élete. Nagyon élénk, virágzó és vidám gyülekezet lett a békéscsabai közösség. A felújítások, a templomok megújulása nemcsak külsőben jelentkezik, hanem lelki pluszt is jelent. A külső színvonal-emelkedés mellett fontos, hogy ma többen és nagyobb örömmel járnak a gyülekezeteinkbe.

– Mivel szólítható meg a mai fiatalság?

– Sajnos a jólétben az emberek többsége kevésbé érzi szükségét a gyülekezetnek. A mai fiatalok jólétben élnek, nem igényük a kapcsolat Istennel és az egyházzal. Látnunk kell, hogy ma nemcsak az evangélikus egyház, hanem a keresztény felekezetek a fiatalság számára „nem trendik”. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne is próbálkozzunk! Az egyházi kommunikáció, azon belül is az internetes média nagyon nagy lehetőség. A kötelező iskolai hitoktatás szintén olyan találkozási pont, ahol ha a hitoktatók és a lelkészek jól közelítenek a fiatalokhoz, akkor ott nem csak ismeretátadás történik, hanem a fiatalok hitre való megszólítása is megvalósulhat. Etikánk által lényegében bármilyen fontos kérdésről tudunk nyíltan beszélgetni, élnünk kell ezzel…

–  A teológiai tanulmányaid alatt melyik terület vált számodra fontossá?

– A gyakorlati teológia érdekel a leginkább. Az, hogyan tudom majd azokat az ismereteket, amelyeket az egyetemen megszerzünk, a gyakorlatban alkalmazni. Mindig azt keresem, hogy akár egy-egy dogmatikai kérdést hol és hogyan tudok majd használni. Ebben a gyakorlati tanszék nagyon sokat segít nekem.

– Tanulmányaid elvégzése után milyen területen szeretnél majd szolgálni?

– Amikor a teológiára jöttem, akkor falusi gyülekezetre vágytam, olyan helyre, ahol akár állatokat is lehet tartani. Később a városi környezet is érdekelni kezdett. Úgy érzem, hogy a fiatalokkal jól tudok kommunikálni, ezért örülnék, ha egy ideig gimnáziumi iskolalelkész lehetnék majd. Utána gyülekezeti lelkész szeretnék lenni.

– Melyik a különösen meghatározó bibliai igéd?

– Konkrét igém nincs. Szeretem a missziói parancsot, a Zsoltárok könyvét, a Jakab-levelet is.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 31–32. számában jelent meg 2018. augusztus 12-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.