„Papírt elő!” – Mennyire utáltuk ezt a felszólítást. Főleg matematika- és fizikaórán. Röpdolgozat. De nem volt menekvés. Még most is emlékszem arra, amikor a három feladatot megkaptuk. Geometria. Eltolás, kicsinyítés, nagyítás. Nem sikerült! Másnap ugyanígy kezdődött az óra. Megdöbbenve és örömmel vettük, hogy ugyanaz a három példa. Harmadnap vártuk az órát, vajon mi lesz? Tudtuk, hogy három feladat, három osztályzat. A három feladatot külön-külön egy-egy diák oldotta meg a táblánál. Volt, aki még akkorra sem tanulta meg. Tanárunk jó pedagógus volt. „Csak a jobbikat írom be!” – hangzott az „evangélium”. – „De akinek mind egyes, az összeset.” B. A., aki a táblánál is elbukott, így kapott egy órán hét darab egyest.

Havi igénk olyan, mint a pedagógus, aki éppen kijavította a dolgozatunkat. Isten is hányszor, de hányszor tanította meg, magyarázta el, tárta értelmünk elé tetteit, csodáit, szeretetét és még az örökkévalóságot is! De mi csak nem tanultuk meg, nem értettük meg. Állunk, mint Goethe Faustja:
„Ó jaj, a filozófiát, a jog- s az orvostudományt
és – haj – a teológiát: mind buzgón búvároltam át.
S most mégis úgy állok, tudatlan,
mint amikor munkámba fogtam.”
(Johann Wolfgang Goethe: Faust) 

Tehát Faust sem lelt nagyobb megelégedettséget a bölcsesség kutatásában, mint Salamon. Még teológiai tanulmányaink is zsákutcába visznek, ha nem alázattal, őszinte tudásvággyal végezzük őket. Salamon nem adta el nyíltan az ördögnek a lelkét, mint ahogy Faust tette, amikor viszont a boldogságot és a beteljesedést a maga elképzelései szerint kereste, mégis éppen az történhetett vele, ezért süllyedt olyan mélységig. Jézus azonban még lejjebb hajolt, „bűnné” lett értünk (2Kor 5,21), hogy a legmélyebbre lecsúszott embert is felemelhesse a bűn mocsarából.

Ilyenkor, tanév elején fontos, hogy észrevegyük, hogy mennyire fontos tanulnunk Istent. A megismerhetetlenhez a megismerhetőn keresztül halad az út. A tudományok, a természet, a történelem, az emberi érzelmek és érzékek kifejezőeszközei, a művészetek megismerésének alapja is Istennek a Szentírásban és Jézus Krisztusban megjelenő kinyilatkoztatása. Istent elsősorban a Bibliából tanulhatjuk és ismerhetjük meg. Érdemes naponta megtennünk néhány lépést ebben a tanulásban.

„Papírt elő!” – Isten újra és újra ezzel kezdi a napot, életed nagy szakaszait. Sok kesergés, elégedetlenkedés, nehézség és fájdalom között tudod-e, mit tett veled, érted, neked? Mert nemcsak a múlt és jelen, de a jövő is az ő kezéből vehető, hiszen „szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta.”

Adja Isten, hogy a megismerésen túl meg is érthessük szeretetét és valóságát, és elérjük az elérhetetlent Jézus Krisztus által. Ámen.

Elhangzott 2018. szeptember 3-án a Kossuth Rádió Erős vár a mi Istenünk! című műsorában.