Az Asztali beszélgetések sorozat tizenötödik évadának első alkalmán telt ház fogadta a Petőfi Irodalmi Múzeumba érkezőket, ahol a beszélgetőtársak a mese motívumainak értelmezésén túl arra is felhívták a figyelmet, hogy milyen ember- és közösségformáló ereje van az évezredes történeteknek.

A mesék hatásával kapcsolatban Csóka Judit elmondta: „A gyermekeknél, amikor mesét mondunk, megfigyelhetjük, hogy mennyire belefeledkeznek a történethallgatásba. Megváltozik az arcuk, a tekintetük. A mesék nagyon jó hatással vannak a fiziológiájukra is, megnyugszanak, ellazulnak tőle. A mai világban ez nagyon fontos! Legyen a gyermekek életében is olyan, amikor el tudnak lazulni, kicsit át tudják magukat adni! A mesében olyannal találkozhatnak, ami a szívükre és a lelkükre hat.”

Helmich Katalin a Kányádi Sándor által kezdeményezett, világon egyedülálló Mesemúzeumot mutatta be. A múzeumvezető elmondta, hogy intézményük egyik célja – a mesék varázslatos világának bemutatásán túl –, hogy segítsenek abban, hogy a gyermekek felszabaduljanak. A múzeumban „olyan szimbólumvilágot teremtettünk, ami a lehető legfinomabban, de egyértelműen jelzi azokat az elemeket, amik minden mesében felfedezhetők.”

A beszélgetőtársak kitértek arra is, hogy a mesék megtanítják a gyermekeket arra, hogy a súlyos nehézségeket nem lehet elkerülni, ugyanakkor az élet kérdéseivel meg kell és lehet küzdeni. Helmich Katalin elmondta, hogy a gyermekeket elsősorban a család veszi körül, de erős hatások érik az oktatási intézményekből, környezetükből és a digitális világból is. A Mesemúzeum vezetője kifejtette, hogy a szülőknek tudatosan fel lehet azt vállalniuk, hogy foglalkoznak azzal, amit otthonról hoztak, amit abból át szeretnének adni. A múzeumpedagógus ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy lehetőség van arra is, hogy a meg nem kapott értékeket a szülő felismerje és saját gyermeke számára már megadja.

Réz-Nagy Zoltán a Biblia és a mese kapcsolatáról elmondta, hogy számos olyan szentírási történet és könyv van – például József története, Dávid király története vagy Eszter könyve –, mely a mese motívumaira épül. Egy pedagógusra hivatkozva az evangélikus lelkész József történetét említve bemutatott egy lehetséges leképezési módot: ez az elbeszélés lényegében az ökölbe szorított kéz motívumától a nyitott tenyér képéig vezeti olvasóját.

A mesék kultúraközvetítő szerepét tekintve a disputapartnerek rámutattak, hogy a bölcsesség átadásán túl a generációkon átívelő közösség megélését és megtapasztalását is segítik. A beszélgetőtársak kitértek a mesék transzkulturális hatására is, mellyel kapcsolatban Réz-Nagy Zoltán hangsúlyozta, hogy „semmi más esélyünk nem lenne arra, hogy megértsük más népek meséit, mint az, hogy sokkal több a közös bennünk, mint ami elválaszt.”

„Évezredek teltek úgy el, hogy a közös bölcsesség tulajdonképpen mesékből állt” – mondta a mesék szerepével kapcsolatban Réz-Nagy Zoltán, aki hangsúlyozta, hogy amennyiben elődeink „bölcsességet, tanácsot, életvezetést akartak kapni, akkor ezekhez a történetekhez nyúltak, és mindez működött.” Csóka Judit elmondta: „Ez a bölcsesség mindannyiunkban benne van. A mesék ahhoz segítenek hozzá, hogy ez a bölcsesség a felszínre kerüljön belőlünk.” A meseterapeuta ismertette, hogy a felnőttek és a mesék viszonyában a mesének az a legfontosabb szerepe, hogy segítsen abban, hogy „az életre való bölcsességünkre rátaláljunk.”

„A mesék szerint nem a »világ« működik rosszul, hanem az ember nem kapcsolódik harmonikusan a világ által felkínált lehetőségekhez” – idézték a felnőttek és a mesék viszonyával kapcsolatban a résztvevők Boldizsár Ildikó gondolatát. A disputapartnerek kiemelték, hogy egészen a 19. századig a meséket elsősorban felnőtteknek mondták, mivel ezek a történetek összefüggésben vannak az önismeret és az ismeretátadás kérdésével is. A beszélgetés kitért Csóka Judit legújabb, Mesék feleségekről és férjekről című, a Corvina Kiadónál szeptember végén megjelent könyvére is, mely a párkapcsolatban fellelhető kérdésekhez társít meséket.

Az Asztali beszélgetések – Meseterápia című disputa teljes terjedelmében itt nézhető meg:

Az Asztali beszélgetések sorozat következő alkalmai:

2018. október 25. – Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum (élő internetes közvetítés)
Befejezetlen múlt – Közelmúltunk feldolgozatlan kérdései
Beszélgetőtársak: MIRÁK KATALIN történész, az evangélikus egyház tényfeltáró bizottságának tagja és SOÓS VIKTOR ATTILA történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság munkatársa

2018. november 29. – Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum (élő internetes közvetítés)
Kortárs szakrális művészet
Beszélgetőtársak: KESERÜ KATALIN Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa és LÁZÁR KOVÁCS ÁKOS esztéta, a PPKE Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet intézetvezető docense