A hangszerek. A Magyarországi Evangélikus Egyház háromszáz­ ötvennél több orgonájának mintegy harmada történeti értékű műemlék hangszer. Egyházunk vezetősége a rendszerváltást követően és a 2003–2005-ben végzett országos felmérés ada­tainak birtokában felismerte orgonáink leromlott állapotát, és támogatta értékes hangszereink felújítását.

A felvételre kiválasztott nyolc hangszer közül három pozitív (pedál nélküli kisorgona): Nagyvázsony, Nemesleányfalu és Torvaj. Domony és Hegyeshalom hangszere egymanuálos és pedálos, Kismányoké kétmanuálos, függesztett pedállal. Mezőberényben kétmanuálos, Szarvason hárommanuálos nagyorgona található.

Mivel minden orgonának egyedi a sorsa, lássuk most a hangszerek rövid történetét.

Nagyvázsony: Sachs János komáromi orgonaépítő 1833-ban – egy korábbi barokk pozitív felújításával – készült hang­szerét 2015-ben rekonstruálták és restaurálták.

Nemesleányfalu: A gyülekezet 1860-ban használt orgonát vásárolt, amely eredetileg az 1700-as évek első feléből szár­mazik, készítője ismeretlen. A romos hangszert 2012-ben állították helyre.

Torvaj: A gyülekezet 1860 körül vásárolta orgonáját. Stílus­ jegyek alapján e kis pozitív a 18. század közepén készülhetett, építője ismeretlen. A barokk hangszer különleges értéke, hogy Magyarország egyetlen szószékorgonája; restaurálására 2013-ban került sor.

Domony: 1890-ben, ifj. Bakos Károly ceglédi mester mun­kájaként készült el a gyülekezet ma is használt orgonája. Több­szöri javítás és kisebb átalakítások után 2013–2014-ben res­taurálták.

Hegyeshalom: Az orgonát 1852-ben avatták fel, de élete viszontagságosan indult, mert az építésével megbízott Klöchner Károly pozsonyi mester nem megfelelően végezte el a munkát. A 2012-es restaurálása során az átadáskor szakértőnek felkért bécsi szakember, Fritz Ullmann által megállapított diszpozíciót állították helyre.

Kismányok: Az orgona építését Joseph Roth bonyhádi mes­ter halála után Joseph Marschall fejezte be 1808-ban. Javítások és rekvirálások után 2001–2002-ben restaurálták.

Mezőberény, szlovák templom: Az orgona 1862-re készült el Kutzky Mihály csabai orgonista tervei alapján, Saskó Márton brezovai mester műhelyében. Majdnem eredeti állapotában ma is kiválóan működik.

Szarvas-Ótemplom: Joseph Heroteck pesti orgonaépítő 1805-ben készítette a hangszert, amely harminc regiszterével saját korának egyik legnagyobb evangélikus templomi orgo­nája volt. Az 1930-as években Borgulya Endre tervei alapján hárommanuálosra és harminchat regiszteresre bővítették, majd 2013-ban restaurálták a hangszert.

Az album kísérőfüzete tartalmazza az orgonák diszpozícióját (regisztereit) is.

Az előadók. Az orgonák bemutatásának igen érdekes feladatára három kiváló muzsikust sikerült megnyerni. Pétery Dóra nem­ csak orgonán, hanem klavikordon és csembalón is koncertezik szólistaként és kamarazenészként egyaránt. Repertoárja a kora reneszánsztól napjaink zenéjéig terjed; számos ősbemutató is fűződik nevéhez. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egy­ házzene Tanszékének tanára, a csillaghegyi evangélikus temp­lom orgonistája.

Szilágyi Gyula hollandiai tanulmányok után Spanyolország­ ban élt, tanított és hangversenyezett, valamint orgonarestaurá­lásokban is részt vett. 2015-ben a budapest-gazdagréti Szent Angyalok-plébániatemplomban épült 18. századi kasztíliai or­ gonakópia elkészítésében kamatoztatta tapasztalatait. A Nyír­egyházi Egyetem Zenei Intézetének adjunktusa, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának orgonatanára.

Fassang László generációjának egyik legsokoldalúbb orgo­naművésze. Improvizátorként és billentyűs játékosként érdeklő­ dése a csembalótól a fortepianón és a zongorán keresztül egé­szen a Hammond-orgonáig terjed. A Műpa orgonakoncertjeinek művészeti vezetője; a Zeneakadémia és a párizsi Conservatoire tanára; Liszt-díjas érdemes művész.

A művek. A hangszerek jellege meghatározza, hogy milyen műve­ ket lehet rajtuk hitelesen eljátszani. Így a három kisorgona leginkább a reneszánsz és a barokk repertoár előadását inspirálta. Az ismertebb komponisták – W. Byrd, J. J. Froberger, J. P. Sweelinck, G. Böhm, J. S. Bach – mellett olyan szerzők is szerepelnek a nagy­ vázsonyi és nemesleányfalui felvételeken, akiknek a nevét a szak­ma is kevésbé ismeri: az ibériai F. Correa de Arauxo, a francia E. Du Caurroy, a német J. U. Steigleder és a lengyel J. Lublin. A torvaji orgonán összetalálkozik a régi és az új: egy középkori kódex két tétele és most született improvizációk.

A nagyobb orgonákon leleményes válogatásban hangzik fel a 17–19. század irodalma. Apa és fia: J. S. Bach és C. Ph. E. Bach; a két nagy barokk kortárs: D. Scarlatti és G. F. Händel. G. Frescobaldi és B. Galuppi Itália, J. Stanley Anglia, S. de Lange sr. Hollandia képviseletében. A néhány évig Győrben is tevé­kenykedő J. G. Albrechtsberger, a híres bécsi zongoraiskola- alapító C. Czerny (akinek többnyire csak az etűdjeit ismerjük) és a Bachot újra felfedező F. Mendelssohn Bartholdy. E műcso­portot Göncz Zoltán barokkot idéző kompozíciói egészítik ki.

A repertoár híven tükrözi, milyen megtermékenyítő módon hatott az orgonára írt műfajokra a korál. A barokk korálfughetták, orgonakorálok, fantáziák és többtételes korálvariációk mellett azt is megtapasztalhatjuk, hogyan vált egy-egy gyülekezeti ének nagyszabású romantikus szonáták témájává.

Korunk hangja Fassang László sokféle karaktert és zsánert megelevenítő improvizációiban szólal meg. Hallhatunk ezek között klasszikus formákat (prelúdium, toccata, partita), de ter­mészet ihlette muzsikákat (Afrika hangjai, Napkeletről, Hajnaltól délig – ez utóbbi Debussyre reflektál) és hangszínjátékot is (Mix- túra-tánc). Az Ébred a hajnal korálelőjáték személyes tisztelgés a nagyapa, Fasang Árpád emléke előtt (aki az ének dallamát írta).

Az Evangélikus történeti orgonák című válogatás sokrétű él­ményt ígér: az egyháztörténet, az orgonaépítészet, a zenetörté­ net és az előadó-művészet irányából is megközelíthető. Ajánljuk ezért minden érdeklődő embertársunknak!

Az album bemutatójára október 14-én, vasárnap 18 órakor került sor a Deák téri evangélikus templomban, orgonazenés áhítat keretében.