Tisztelt Munkatársam! Kedves Testvérem!

A Szociális munka napján – köszöntésem mellett – engedjen meg néhány gondolatot.

Épp a napokban – Márton-naphoz kapcsolódóan – a Magyarországi Evangélikus Egyház felhívást adott ki arról, hogy figyeljünk fokozottabban a környezetünkben élő emberekre.

Hogy miért Márton-napkor? Mert Szent Márton (316–397) Savaria – ma Szombathely – szülötte, római katona, a későbbi tours-i püspök katonai köpenyének felét adta a koldusnak. Ez a köpeny volt mindene, hiszen másik fele a Római Birodalom tulajdonát képezte. A legenda úgy folytatódik, hogy Jézus Krisztus, amikor a feltámadás után dicsőségesen bevonul a mennyországba, az angyalok csodálkozva fogadják, mert egy viseltes római katonai köpeny felében látják viszont. Kérdőre vonják, mire Jézus így válaszol: „Barátom, Márton adta nekem.”

November 11-én, Márton-napon lámpásokat gyújtunk, libát eszünk, és megízleljük az új bort a római katonából lett püspök életét övező legendákból született hagyományok szerint. Márton napján emlékezünk a reformátor Luther Mártonra is, aki éppen az irgalmas püspökről kapta a nevét a keresztségben.

November 12-én pedig azokra gondolunk, akik az év minden napján hivatásszerűen „Mártonok”, hívják is bár őket Katalinnak, Erzsébetnek, Istvánnak, Gábornak, bármely szükséget szenvedő csoport számára is nyújtsanak támogatást, iránymutatást, dolgozzanak bárhol és bármilyen pozícióban az emberhez méltó környezet biztosításáért, az emberi élet méltóságáért.

A Magyarországi Evangélikus Egyház nevében ezért az odaadó munkáért szeretnék köszönetet mondani mindannyiuknak, akik intézményinkben – azok különböző szolgáltatásaiban –, mintegy kétezren tesznek mindennap hivatásszerűen jót közel nyolcezer embertársunkkal országszerte.

Az Önök hivatása, hogy „Mártonok”, segítők. Köszönet érte!

Isten áldja meg munkájukat, életüket, családjaik életét!

Kondor Péter
püspök