Államtitkári expozé

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára expozéjában rámutatott: a javaslat összhangot kíván teremteni az alaptörvény ötödik módosításával, és le kívánja zárni azokat a nyitott szabályozási kérdéseket, amelyek a jelenleg hatályos szabályozás kapcsán hazai és nemzetközi fórumokon felmerültek. Az előterjesztés hosszú távon megoldást kínál a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének biztosításához, valamint az állami és a vallási közösségek alaptörvény szerint különvált, de a közcélú feladatok ellátása terén való együttműködéséhez. A jogi személyiséggel bíró vallási közösségek bejegyzése során a módosítás után nem az egyházak elismerésére, hanem nyilvántartásba vételükre kerülne sor bírósági eljárásban, a bevett egyházakat kivéve – ismertette az államtitkár.

Hozzátette: rendkívüli bírósági eljárások biztosítanák azt, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe. 

A javaslat rögzíti a vallás és lelkiismeret szabadságát, a vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit, eljárását, a társadalmi elfogadottság mértékére vonatkozó feltételeket, valamint a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit.  

Orbán Balázs jelezte: megnyugtató módon rendeznék azon továbbra is vallási tevékenységet végző közösségek egyházi státuszát, amelyeket a 2012-ben hatályba lépett szabályozás az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint hátrányosan érintett.

Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat alapelvként rögzítené, hogy minden magát vallási közösségként definiáló közösség – akár jogi személyiség nélkül is – jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít. Szervezeti formától, jogállástól, elnevezéstől függetlenül valamennyi elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre vonatkozóan biztosítják az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását, a szükséges és az alaptörvényben rögzített együttműködést, annak kereteit, a közösségek autonómiáját.

Az új egyházi szervezetrendszer széles körű autonómiát és hitéleti tevékenységükhöz támogatást biztosít a vallási közösségeknek, elismeri azok társadalmi szerepvállalását, ugyanakkor fenntartja az állami döntési jogukat arra, hogy objektív okokból - társadalmi beágyazottság, súly, közfeladat ellátásában szerzett tapasztalat alapján - kivel és milyen területeken kívánnak szorosabban együttműködni. 

Álláspontjuk szerint ez a megközelítési mód megfelel az EJEB ítéletében foglaltakra. Hozzátette: bármely vallási közösség legalább tízfős taglétszám esetén vallási egyesületté és így jogi személlyé alakulhat. A vallási egyesületek közfeladatok ellátásában is részt vállalhatnak.

Az öt év átlagában legalább négyezer egyházi egyszázalékos szja-felajánlással rendelkező és hosszú ideje működő vallási közösségeket a bíróság kérelemre bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba – ismertette az államtitkár.

Orbán Balázs közlése szerint az elvárt működés ideje legalább 20, illetve 15 éves magyarországi vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működést jelent. 

A törvényjavaslat a vonatkozó alkotmánybírósági döntésre tekintettel külön kedvezményes lehetőséget biztosít a jelenleg az Országgyűlés döntésére váró 16 vallási közösség bíróság által történő egyházi nyilvántartásba vételére – jelezte. 

Azt is tartalmazza a javaslat, hogy az AB-határozatnak megfelelően valamennyi vallási közösséget megilleti az egyházak javára felajánlható szja 1 százalék, illetve ezen túlmenően az egyházi jogállással rendelkező vallási közösségeket megilleti az állam által biztosított egyéb hitéleti támogatás is. 

Az államtitkár célként jelölte meg a bizniszegyházak visszaszorítását. Közölte: a javaslat 2019. áprilisi hatálybalépéssel számol.

Fidesz: igen a javaslatra 

Herczeg Tamás, a Fidesz vezérszónoka szintén kiemelte, az új törvényjavaslat célja, hogy eleget tegyen az alaptörvény módosításának, illetve az Alkotmánybíróság és a nemzetközi szervezetek jelzéseit is tisztázni kívánja. Kitért arra, hogy a lelki és vallásszabadság mindenkit megillető alapjog, és a jogszabály rögzíti a vallási közösség pontos fogalmát, működését. Ugyanakkor azt is felsorolja, mi nem tekinthető vallási tevékenységnek. 

A tervezet bizonyos többlet jogosítványokat rögzít a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek számára – tette hozzá.  

Kiemelte még, az egyházak nem elismerésre, hanem bírósági bejegyzés által nyilvántartásba kerülnek, kivéve a bevett egyházakat. Az állam nem kíván a jogszerűen működő vallási közösségek életébe beleszólni – rögzítette a fideszes képviselő. 

A Jobbik támogatja az előterjesztést

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka jelezte: támogatják a törvényjavaslatot. 2011 óta ez a kérdéskör a magyar társadalom szempontjából kiemelt fontosságú, már sokadszor kerül a ház elé, és ha a kritikai észrevételeket megszívlelték volna, nem most kellene tárgyalni a javaslatot.

A jobbikos politikus kiemelte a javaslatból, hogy az a honvédségnél, nemzetbiztonsági és rendészeti erőknél szolgálatot teljesítőknél is biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az is jó, hogy objektív kritériumok szerepelnek a javaslatban, példaként hozta a személyi jövedelemadó 1 százalékát mint mérőszámot. Azt is üdvözölte, hogy az álegyházakat igyekszik a rendszer kiszűrni.

KDNP: megduplázódott az egyházi jelenlét az oktatásban 

A KDNP üdvözölte az egyházak és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot annak szerdai parlamenti vitájában, míg az ellenzéki felszólalók a pozitívumok mellett kritikáikat is megfogalmazták.
 

Nacsa Lőrinc (KDNP) rámutatott: az elmúlt években megduplázódott az egyházi jelenlét az oktatásban, de a gyermekvédelemben, a szociális szférában is többszöröződött. Az emberek több mint fele tartja magát valamely felekezethez tartozónak, többségük keresztény. Ennek ellenére a gyerekeknek legfeljebb 13 százaléka részesül egyházi nevelésben. 

„A magukat jogvédőnek mondó emberi jogi fundamentalista szervezeteknek nem ellenezniük, hanem inkább szorgalmazniuk kellene a 2010 óta zajló folyamatot”, hogy minden szülő a meggyőződésének leginkább megfelelő intézménybe járathassa gyerekét – fogalmazott.

Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatot ismertetve elmondta: az állam nem elismeri, hanem nyilvántartásba veszi az egyházakat a bírósági eljárásban.  

További egyházi kategóriák nyilvántartásba vételének lehetőségét is megteremti, és alanyi jogon biztosítja vallási egyesületek létrehozásának lehetőségét – közölte.  

Az állam a vallási közösségekkel egyedi megállapodásokat köthet, a bejegyzett egyházakkal viszont átfogó együttműködési megállapodást is, sarkalatos törvényben – mondta Nacsa Lőrinc. Utóbbit a képviselő azért tartotta fontosnak, mert elmondása szerint vannak olyan politikai erők, amelyek támadják az egyházakat. 

A módosítás a már bevett egyházak jogállását nem érinti, és kedvezményes lehetőséget biztosít a már most is az Országgyűlés döntésére váró 16 vallási közösség bírósági nyilvántartásba vételére – mutatott rá. 

DK: nem támogatható a javaslat 

Arató Gergely (DK) azt mondta: bár a javaslat lényegesen jobb a korábbinál, nem tartják elfogadhatónak. Kijelentette: a vallásszabadság része, hogy ne a parlament mondja meg, hány egyház működhet. 

Szerinte a javaslat arra törekszik, hogy az európai normákat és „az önök meglehetősen kicsinyes gyakorlatát” egyeztesse össze. A „pávatánc” következménye pedig egy bonyolult szabályozás. 

A pozitívumok közé sorolta, hogy az előterjesztés normatív szabályokat tartalmaz, és a bíróság kezébe helyezi a döntést. A normativitás mégis megbicsaklik szerinte: vannak egyházak, amelyek „egyházabbak”, ezek a bevett egyházak. Feltette a kérdést: miért kell fenntartani a bevett egyházak esetében a parlamenti döntést? Szerinte azért, mert ezen egyházaknak „minden jár”. 

Sérelmezte, hogy a Magyar Evangéliumi Testvérközösség továbbra sem számíthat egyenlő feltételekre.

MSZP: a kormányt csak a pénz és a szavazatszerzés érdekli 

Korózs Lajos (MSZP) azt mondta, a szándék támogatható lenne, az előterjesztés tartalma azonban nem.

Úgy ítélte meg: a javaslat nem tesz eleget az emberi jogi bíróság elvárásainak, és nem ad kárpótlást a hátrányba hozott szervezeteknek. Nem tartja be sem a diszkrimináció tilalmát, sem a világnézetileg semleges állam elvét, de nem biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot sem.  

Azt mondta: a javaslatból az látszik, hogy a kormányt csak a pénz és a szavazatszerzés érdekli.    

A vallási egyesületek alapvetően nem jogosultak állami támogatásra, de az adó 1 százaléka felajánlható számukra – ismertette. Kifogásolta, hogy az egyházak fokozataiban a feljebb jutás attól függ, hányan ajánlották fel adójuk egy százalékát az adott felekezetnek. 

A hitélet alapvetően lelkiismereti és nem pénzbeli kérdés – mondta.  

Szerinte korábban azért tettek „jogfosztottá” egyes egyházakat, mert sokallták a nekik nyújtott állami támogatást.

Hogyan akarják kárpótolni azokat a vallási közösségeket, amelyeket diszkrimináltak?

A függetlenként politizáló Bősz Anett azzal kezdte felszólalását, hogy valóban vannak a javaslatban üdvözlendő passzusok, de a 2012-be elfogadott, jelenleg hatályban lévő törvény sok problémát vetett fel. A képviselő azt kérdezte az előterjesztőktől, hogy miért nem módosították a törvényt akkor, amikor a civilek és egyházi vezetők is tiltakoztak, miért várták meg az Európai Bíróság elmarasztaló határozatát?    

Mint mondta, a kormány az elmúlt hat évben privilégiumokat osztogatott a számára szimpatikus vallási felekezeteknek, és jogfosztottság volt azok sorsa, akik nem nyerték el a kormány tetszését. Azt is megkérdezte, hogyan akarják kárpótolni azokat a vallási közösségeket, amelyeket diszkrimináltak.

Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel nemzetiségi szószóló azt hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi értékek átörökítése kiemelt feladat, ennek három fő színtere a család, a nemzetiségi és vallási közösség. 

A törvénymódosítás ezt a feladatot könnyíti meg azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott oktatási intézményben hitéleti oktatást szervezhetnek, amelynek költségeit az állam fedezi – mondta. Hozzátette: olyan értékként tekint a kormány a nemzetiségek kultúrájára, vallási hagyományaira, amelyek átörökítése közérdek.

A vitát Hiller István levezető elnök lezárta, az előterjesztő nem mondott zárszót.