Idén augusztusban a magyarországi NA országos találkozóját Győrött tartották. Egy régi kedves ismerősünk révén nemcsak tudomást szereztünk róla, de feleségemmel együtt részt is tudtunk venni az egyik nyilvános programjukon, és rendkívül mély benyomást tett ránk. E rövid cikkbe nem fér bele a mozgalom mélyebb ismertetése, de néhány tanulságos benyomást szívesen osztok meg a tisztelt olvasókkal.

Az első szembetűnő tapasztalat a színes résztvevői kör volt. A sokszínűséget mutatta már a külső megjelenés is. Voltak, akik extrém módon öltözködtek, mások viszont diszkréten és visszafogottan. Voltak, akiknek a bőre tele volt tetoválással és piercingekkel, másoknak viszont semmi ilyesmi nem volt a testén. A függőség hálójába bárki belekeveredhet: szegények és gazdagok, alacsony és magas iskolai végzettségűek, hívők és nem hívők, különböző felekezetűek és különböző politikai nézetűek, férfiak és nők, fiatalok és idősek, egyedülállók és családosok. Többnyire érző lelkű, sok esetben az átlagnál is érzékenyebb embereket láttunk magunk körül, akik nehezen viselik a környezetükből érkező erős ingereket és hatásokat.

A függőség gyakran éppen abból alakul ki, hogy az érintettek szeretnék a számukra kellemetlen hatásokat tompítani vagy a hiányzó természetes örömöket (néha kényszeresen is) pótolni, de csapdába jutnak. A valós problémáik sajnos nem oldódnak meg, hanem többnyire súlyosbodnak, sőt az ezek eltakarására, elnyomására alkalmazott megoldási kísérleteik még mélyebbre rántják őket. Az akaratlanul kialakuló függőség aztán a szenvedésnek, a kiszolgáltatottságnak és a reménytelenségnek korábban el sem képzelt mélységeibe rántja őket.

A látott és hallott esetek, az emberi és családi tragédiák és a fájdalmas sorsok hallatán teljesen összeszorult a mi szívünk is. Pál apostolnak a Római levélben megfogalmazott mondata csengett bennünk: „Én nyomorult ember! Ki szabadít meg engem ebből a halálra ítélt testből?” (Róm 7,24)

A második meglepő élményünk az NA-találkozón az volt, hogy valójában egy „szekuláris istentiszteleten” vettünk részt. Bár a mozgalom hangsúlyozza, hogy mindenféle vallási felekezettől, politikai és egyéb csoportoktól független, de a keretek, a szabályok és az alkalom rendtartása, „liturgiája” is nagyon hasonlít az egyházi alkalmakéra. 

Az AA, vagyis az Alcoholics Anonymous (Névtelen Alkoholisták) mozgalom rendszerének továbbfejlesztése nyomán az NA-ban is ott van a „12 lépés” és a „12 hagyomány”, az a szabálykeret, amely idézi a Tízparancsolatot, de a függőséggel küszködők speciális helyzetében a kapaszkodó szerepét is betölti. Alkalmaikon a Miatyánkhoz hasonlóan rendszeresen – szó szerint mindig ugyanúgy – elhangzik a „békeima”, amelyet úgy mondtunk el, hogy egymás kezét fogtuk, mint ahogy néha ökumenikus alkalmakon is szoktuk. A tagok „megosztásnak” nevezett beszámolói is ismerősnek tűnnek az egyházi körökben jártasaknak, hiszen ez a személyes bizonyságtételnek felel meg. A tanítások a prédikáció rokonának is tekinthetők, és van „gyűjtés” is, amely nagyon hasonlít a templomi perselyezéshez, mivel az NA-közösség kiadásait az fedezi, amit a tagok összeadnak.

Egyértelműen átjött számunkra, hogy ezt a rendszert biztosan egy olyan hívő ember építette fel, aki maga is érintettként megtapasztalta, hogy az igazi mélységből önerőből felállni nem lehet, ehhez egy nagyobb erő, nagyobb hatalom segítsége kell. Nincs esélye annak, aki a kiszolgáltatott és reménytelen helyzetével nem néz szembe. Megdöbbentő, de egyben reményt keltő is volt hallgatni, hogy minden megszólalás így kezdődött: „X. Y. vagyok, függő…”

Ez a furcsa szekuláris vallási alkalom mélyen megérintett, mert a legnyomorúságosabb függésben szenvedő emberek küzdelmén keresztül is kirajzolódott, hogy ami az embereknek lehetetlen, az az Istennek nem, mert neki minden lehetséges. 

Ez természetesen az egyházra is igaz. Ugyanakkor az egyházban is újra meg kell tanulni, hogy a reménytelenek alapállásával kellene kezdenünk minden megszólalásunkat, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem komolyan vegyük: „X. Y. vagyok, bűnös, aki esélytelen Krisztus kegyelme nélkül.” 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 45–46. számában jelent meg 2018. november 18-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.