Az istentisztelet kezdetén Helena Aggová, a szlovák gyülekezet felügyelője köszöntötte a nagy számban megjelent gyülekezetet. A bűnvallás szlovák, az úrvacsora liturgiája magyar nyelven hangzott el. A liturgiában Jana Kačicová Horňáková és Menyesné Uram Zsuzsanna szolgált.

Isten igéjét Zsid 4,14–16 alapján Menyes Gyula, a dél-komáromi evangélikus gyülekezet lelkésze hirdette. Az igehirdetés tolmács segítségével szlovák nyelven is elhangzott. A gyülekezeti énekek között szlovák és magyar korálok is voltak, az imádságokat és az Apostoli hitvallást mindenki a maga nyelvén mondta. Az istentiszteleten a dél-komáromi evangélikus gyülekezet kórusa is énekelt. Az alkalom zárásaként – orgona és harsonakísérettel – két nyelven hangzott fel Luther éneke, az „Erős vár a mi Istenünk”. Az esemény testvéri beszélgetésekkel és szeretetvendégséggel zárult.

Böjt első vasárnapján valóban Istentől megáldott alkalmon lehettünk együtt istentiszteleti közösségben szlovák és magyar evangélikusok. Jó volt megismerni egymás énekeit, liturgiáját, közösen imádkozni, s érezni azt, hogy Isten ígérete szerint minden szívünkből fakadó szót meghallgat, akár szlovák, akár magyar nyelven mondjuk. Az úrvacsora közösségében megtapasztalhattuk a bűnbocsánat örömét és azt, hogy általa valóban egy testvéri közösséggé lehetünk nemzetiségi hovatartozástól függetlenül.

A közös istentisztelet hagyományteremtő céllal jött létre. Bízunk benne, hogy Isten segítségével és áldásával újra és újra összegyűlhetünk az ő nevében, hogy két nyelven imádkozzunk az egy Istenhez, aki reménységünk szerint meghallgatja a szívből hozzá fohászkodókat.